Környezettudatos, mégsem eléggé kihasznált a vízi szállítmányozás a Dunán

Van még kihasználatlan szállítmányozási kapacitás a tíz országot érintő Dunán. A multimodális kikötők összekötik az egyes szállítmányozási módokat, ugyanakkor a vízi szállítás mégis visszaesést élt meg az utóbbi időszakban, annak ellenére, hogy az egyik legkörnyezetbarátabb módja az áruk mozgatásának.

Az alacsony vízállás miatt visszaeshet a vízi áruszállítás forgalma Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A Duna Európa második leghosszabb folyója a maga 2860 kilométerével, Németországból, a Fekete-erdőből szeli át Közép-Kelet-Európát és a Nyugat-Balkán egy részét, mielőtt a Fekete-tengerbe ömlene. A folyam Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát, Romániát, Bulgáriát, Ukrajnát és Moldovát érinti – írja a vízi szállítás lehetőségeit számba vevő tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A vízi szállítás az elmúlt években jelentős áremelkedést mutat, valamint az összes szállítmányozási formához képest még mindig az egyik legkisebb arányban van jelen, mégis a Duna által érintett országok logisztikai megoldásaiban kiemelt jelentősége van a folyamon történő árutovábbításnak.

Látható, hogy ez egyes országok eltérően használják ki a vízi szállítmányozás nyújtotta előnyöket. Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Minden bizonnyal az egyik legnagyobb előnye a Dunán való szállításnak, hogy a folyam a Fekete-tengerbe torkollik, ezáltal a továbbszállítás újabb lehetőségeket kínál. Tavalyelőtt a Duna–Fekete-tenger csatornán szállított áru mennyisége 23 364 millió tonnát tett ki, amelyből 18 794 millió tonna nemzetközi szállítmány, 4 570 millió tonna pedig belvízi szállítmány volt.

A teljes árufuvarozás mennyisége 2019 óta állandó emelkedést jelez, amelyben leginkább a nemzetközi szállítmányozás jelent nagyobb arányt. Ahhoz, hogy a vízi úton történő szállítmányozás gördülékenyen valósulhasson meg, fennakadások nélkül, az szükséges, hogy kiépített legyen a multimodális terminálrendszer a folyam mentén. A multimodális logisztikai láncokban együttműködnek a vasúti és a közúti közlekedési partnerek a vízi szállítással, így lehetővé téve a szállítás előtti és utáni műveleteket, miközben a kikötők alapvető kapcsolódási pontok szerepét töltik be. Az elmúlt évtizedekben a dunai kikötők jelentősen átalakultak: a hagyományos belvízi kikötőkből modern logisztikai központokká.

Magyarországon – a dunai országokhoz hasonlóan – régi hagyományai vannak a vízi szállítmányozásnak. A rendszerváltást követően ugyan jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar vizeken történő nemzetközi szállítmányozás értékeiben, de a 2010-es évek után fokozatosan növekedni kezdett az így szállított áru mennyisége. 2020–2024 között újabb csökkenés figyelhető meg, ez azonban főleg a regionális helyzetnek, valamint a vízi szállítás áremelkedésének, továbbá a gyakori alacsony vízállásnak tudható be – emeli ki a tanulmány.

A magyarországi Duna-szakaszon a legtöbb rakományt a gabonafélék és egyéb mezőgazdasági termékek teszik ki, amelyek ömlesztett árukategóriába tartoznak. Ezen kategórián belül érc, szén és egyéb építőanyagok is gyakran kerülnek szállításra a Duna magyar szakaszán. Növekvő tendenciát mutat továbbá az úgynevezett konténeres áruk szállítása is, amely során számos különböző terméket, szabványos konténerekben utaztatnak a folyamon.

A folyamon, így a Dunán történő áruszállításnak számos akadálya is lehet, amely negatívan érinti az ágazat növekedését. Összevetve a Duna fejlettségét a Rajna-régióhoz képest látható, hogy ugyan a konténeres szállítás elkezdett növekedni a Dunán, de még mindig jelentősen elmarad a Rajnához képest. A konténeres szállításban Románia és Magyarország a vezető államok a folyam által érintett országok közül. A dunai konténerszállítás fő kihívásai közé tartozik a kikötői létesítmények modernizációjának szükségessége, a hajózást befolyásoló ingadozó vízállás, valamint az olyan geopolitikai kérdések, mint az ukrajnai háború.

Olyan befektetésekkel, amelyek célzottan a konténeres szállítás lehetőségeit növelnék a Dunán, jelentősen élénkíthető lenne a vízi szállítmányozás. A dunai közlekedés fejlesztése versenyképes és fenntartható útvonallá válhat a hőmérséklet-érzékeny rakományok számára, jelentősen hozzájárulva a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez és támogatva a régió gazdasági növekedését.