Az Európai Unióban az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör, ezért Magyarország változatlanul elkötelezett a Paks II. Atomerőmű orosz, VVER–1200 típusú blokkokkal való megépítése, valamint a jelenleg üzemelő Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása mellett. Mivel a szuverén energiamix meghatározásának joga a többi tagállamot is megilleti, egyre több ország fordul az atomenergia irányába – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Unió Tanácsával a villamosenergia-piac újraszabályozásáról, és a döntések a nukleáris energiát is érinthetik.
A szakértő úgy fogalmazott, végre reálisan, szakmai alapon kellene megítélni az egyes áramtermelési módokat a valós ellátásbiztonsági, versenyképességi és globális klímavédelmi célok elérése érdekében. Ugyanis ha összevetjük az egyes áramtermelési módokat, akkor kizárólag az atomerőművek tudnak valós ellátásbiztonságot nyújtva télen-nyáron, éjjel-nappal folyamatosan olcsóbb és klímabarát áramot termelni úgy, hogy közben képesek az árstabilitás biztosítására is. Tény, egy atomerőmű üzemidő-hosszabbítása révén olcsóbban jutunk villamosenergia-termelő kapacitáshoz. Ahogyan az is, hogy az előzetes becslések szerint a Paksi Atomerőmű második üzemidő-hosszabbítása az egymilliárd eurót is meghaladhatja, de ennek révén az egyes blokkok akár további húsz évig is üzemelhetnek, ezáltal pedig a megtermelt és eladott villamos energia többszörösen visszahozza a befektetett tőkét.
Hárfás Zsolt válaszaiból kiderül, bőven megtérül a befektetés, politikailag és szakmailag is megtévesztő viszont bármely olyan nyilatkozat, amely szerint azért nincs szükség a Paks II beruházásra, mert a megújuló energiaforrások költségei évek óta csökkennek, és a megújuló energiaforrásokkal teljes egészében helyettesíteni lehetne az új nukleáris kapacitást.
Naperőmű esetén a két új paksi blokk 2400 megawatt teljesítményének elméleti pótlása érdekében azok időjárásfüggő mivolta miatt mintegy nyolcszor több naperőművi kapacitás beépítésére lenne szükség, amelyhez hatalmas támogatási és területigény társulna. A Paks II. Atomerőmű naperőművekkel történő kiváltása szigorúan elméleti – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt. Korábbi szavaiból is kitűnik, szélerőművek esetén egy megawatt ugyanúgy nem feleltethető meg egy megawattnyi nukleáris energia segítségével termelt áramnak, valamint az országosan elérhető adatokból is az látszik, az időjárásfüggő technológiák ritkán érik el a százszázalékos hatásfokot, szemben egy atomerőművel. Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a nap- és szélerőműparkok átlagos élettartama 20-25 év, azaz a két új paksi blokk 60 éves garantált üzemideje alatt kétszer-háromszor újra kellene építeni őket, vagyis a beruházási költség az adott összegek többszöröse lenne.
A nap- és szélerőművek időjárás-függősége miatt kiegyenlítő kapacitásokra is szükség lenne a rendszer stabilitása, valamint a fogyasztók biztonságos kiszolgálása érdekében, ezekhez jönnének hozzá a kötelező átvétel vagy a szükséges hálózatfejlesztés költségei is.
Láthatóan a Paks II. Atomerőmű által képviselt teljesítményt nem lehet nap- és/vagy szélerőművekkel gazdaságilag és műszakilag észszerűen kiváltani – mutatott rá a szakértő, hozzátéve, hogy ezek a megállapítások csupán a Paks II. Atomerőmű által éves szinten megtermelt mintegy 19 terawattóra kiváltására vonatkoznak! A gázerőművekre a nap- és szélerőművek termelésének kiszabályozására van szükség, tehát egy gázerőmű soha sem alternatívája az atomerőműveknek, sőt éppen a fordítottja igaz. A kis teljesítményű moduláris atomreaktorok, az SMR-technológia alkalmas lehet a menetrendtartásra, tehát a hektikusan termelő megújulók kiegyensúlyozására, és ebben az értelemben a gázerőművek versenytársa lehet a jövőben. Fontos tény, hogy a Paks II. Atomerőmű révén éves szinten 4,5 milliárd köbméter földgáz energetikai célú elégetése spórolható meg, nem beszélve ennek a szén-dioxid-kibocsátási vonzatáról.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
