A környezeti szempontok és az energiabiztonság kérdése már régóta dilemma elé állítja az Európai Uniót, mivel a környezeti kockázatok mérséklésére tekintettel az uniós országok folyamatosan csökkentették a saját forrásból származó fosszilis energiahordozó kitermelésüket. A megújuló energiatermelés támogatja az energiafüggetlenséget, de paradox módon a földgáztól való függőséget emelheti – mutat rá tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Hozzátették, mivel Európában a saját földgázkitermelés közel harmadára csökkent egy évtized alatt, a szükséges mennyiségű energiahordozó négyötödét importáljuk.
Európa lehetőségei a saját földgáz kitermelésének növelésére korlátozottak. Csupán néhány ország rendelkezik tartalékokkal. Így például Hollandia és Németország együtt végez gázfúrásokat az Északi-tengeren, de a termelés várhatóan csak 2024-ben kezdődhet meg. A holland kormány emellett húszmilliárd köbméter többlettermelést is engedélyezhet. Emellett Magyarország, Lengyelország és Románia bejelentette, hogy növelni kívánja a hazai gáztermelést. Idehaza a hazai kitermelés a felhasználás 15 százalékát tudja biztosítani, ez az arány húsz százalékra nőhet (és nyolcvanra csökken az import.)
A kőolaj esetében ennél is nagyobb volt Európa kitettsége, 91,7 százalék, ugyanakkor jóval több helyről tudtuk beszerezni, mint a földgázt. Oroszország szintén fő exportőr, de itt csak 25 százalékos részerányt képviselt. A kőolaj esetében viszont – mutat rá a tanulmány – rendkívül alacsony a saját termelés aránya, és a saját termelés bővítése is akadályokba ütközik. Lényegében Magyarország lehet az egyetlen tagállam, amely képes érdemben növelni saját kőolaj-kitermelését anélkül, hogy saját fogyasztását visszafogná. A 2022-ben felfedezett vecsési kőolajmező öt százalékkal emelheti az ország saját forrásainak arányát.
A szén esetében volt a legkisebb az importfüggőség a fosszilis energiahordozók közül. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint az EU-ban, különösen Németországban már 2022 év végére jelentősen megemelkedett a szénfelhasználás és egyúttal a termelés is. Írtuk, a lignitbányák terjeszkedésének falvak estek áldozatul, és mivel a néhai áramexportőr Németország máris ellátási gondokkal szembesül, működő szélerőműveket is leszereltek a bányák javára. Ugyanis az energiaigényüket (az import mellett) csak újabb szénerőművi kapacitásokkal tudják fedezni. Az intézkedést átmenetinek szánják, és akár 2024-től ismét csökkenhet a szénfelhasználás, ám ahogy erről szintén írtunk, a hosszú távú tervek meglehetősen kérdésesek és ellentmondásoktól sem mentesek.
