Az atomenergia fenntarthatósága szempontjából fontos az újrahasznosítás

Jelenleg kétféle módon kezelhető a keletkező atomhulladék. Az újrafelhasználás a paksi atomerőmű esetében is zöldítené a nukleáris energiát, hiszen még kevesebb hulladék tárolását kellene megoldani, ami a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint költségcsökkentő tényező is egyben.

M. Orbán András
2023. 07. 12. 5:16
Nuclear,Plant,In,Japan,At,Night
40118764 Fotó: silverkblackstock Forrás: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre több ország kíván új atomerőművet építeni, vagy a meglévő egységek üzemidejét meghosszabbítani az ellátásbiztonság, a klímavédelmi elérése és az olcsóbb, télen-nyáron, éjjel-nappal rendelkezésre álló villamos energia biztosítása érdekében. Ugyanakkor az atomenergia hosszú távú társadalmi elfogadottsága szempontjából az egyik legfontosabb a hulladékkezelés kérdése – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.

Az elhasznált elemek újrahasznosítása hozzájárul az atomenergia zöldebbé válásához és nagyobb társadalmi elfogadottságához
Fotó: Martin Divisek

A kiégett üzemanyagok biztonságos kezelésével, végleges tárolásával kapcsolatban alapvetően két lehetőség kínálkozik – fejtette ki. Az első a nyitott üzemanyagciklus, ami azt jelenti, hogy a kiégett üzemanyagot feldolgozás nélkül, közvetlenül helyezik majd el véglegesen egy mélységi tárolóba. A világ legelső ilyen típusú geológiai tárolóját a finnországi Olkiluoto-ban várhatóan két év múlva helyezik üzembe – az átmeneti, több évtizedes tárolásra számos országban már jelenleg is többféle biztonságos megoldás létezik – vetette közbe a szakértő.

Egy ilyen létesítmény helyszínének a kijelölését is hosszú tervezés, kutatás és szakmapolitikai döntés előzi meg, a tároló megépítésének idejéről és a költségekről nem is beszélve. Hárfás Zsolt rámutatott, a megoldás nem az atomenergia fenntarthatóságát biztosítja, hiszen a nukleáris technológia elfogadottságát az újrahasznosítás, szaknéven a nukleáris üzemanyagciklus zárása tudja elősegíteni. Itt az újrafeldolgozás révén potenciális új üzemanyagként tekinthetünk az elhasználódottakra, az újrafeldolgozási stratégia jelentősen kibővítheti a globálisan rendelkezésre álló uránkészleteket is. 

Oroszország – messze megelőzve a nyugati vetélytársait – ebben az élen jár, hiszen már évtizedek óta a nukleáris üzemanyagciklus zárásán dolgozik – ismertette Hárfás Zsolt. Ennek keretében innovatív technológiák alkalmazásával a kiégett üzemanyag-kazettákból kinyerik a még felhasználható izotópokat, és azok felhasználásával újfajta üzemanyagot gyártanak belőle, amely révén jelentősen csökkenthető a nagy aktivitású hulladék mennyisége, ezáltal a végleges tároló nagysága és költsége, miközben további jelentős mennyiségű villamos energia is termelhető. 

A szakértő rámutatott, Oroszországban több gyorsneutronos, negyedik generációs reaktor létezik, illetve áll fejlesztés alatt. A folyamatos és többirányú fejlesztések részeként az orosz fél idén már egy olyan ötödik generációs urán-plutónium üzemanyagot kíván üzemi körülmények között tesztelni a Novovoronyezsi Atomerőmű második kiépítésének egyik VVER–1200 típusú reaktorában, amelyet kiégett üzemanyag újrahasznosításával kívánnak sorozatgyártásban előállítani.  A jövőben ezeket az innovatív üzemanyagokat VVER–1000 és VVER–1200 típusú reaktorokban is alkalmazhatják. Sőt a partnereinek már konkrét megoldásokat is kínál a Roszatom a kiégett üzemanyagok újrahasznosítására.  

Ez azért fontos – emelte ki a szakértő –, mert a már említett üzemanyagciklus-zárás jegyében a paksi atomerőmű mellett tárolt kiégett üzemanyag oroszországi feldolgozása után ebből MOX-üzemanyag készülhet a Paks II. atomerőmű számára, és ezért kevesebb nagy aktivitású hulladék elhelyezéséről kellene majd gondoskodni itthon. Ráadásul Oroszország rendelkezik már olyan transzmutációs technológiával, amellyel akár két nagyságrenddel csökkenthető a végső elhelyezésre kerülő hulladék „lecsengése”, azaz száz években mérhetővé válik az idő, ami alatt a radioaktivitás a veszélyes mérték alá csökken, ami fontos költségcsökkentő tényező a hulladéktároló kialakításakor. Az atomenergiát használó országoknak ugyanis a saját területükön, mélységi tárolókban kell elhelyezniük a nagy aktivitású hulladékot.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)

 

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.