– Az Európai Unió energetikai rendszerei már most hatalmas kihívásokkal szembesülnek, amelyeket súlyosbítanak az orosz–ukrán konfliktus miatti brüsszeli szankciók – nyilatkozta lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Kifejtette, az egyes uniós tagállamok azzal, hogy az olcsóbb orosz vezetékes földgázról leválnak, több problémával is szembesülnek. Az Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer elleni terrorakció miatt a gázárak tovább növekednek és mennyiségi hiánnyal is számolni kell. Az olcsóbb orosz földgáz helyét döntően a drágább és környezetszennyezőbb cseppfolyósított földgáz veszi át.
Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs
A mennyiségi hiány még égetőbb az éghajlatváltozás miatt, ugyanis sokkal többször fordulhatnak elő szélsőséges időjárási jelenségek például forróbb nyarak és hidegebb telek, amelyek még jobban próbára fogják tenni az energiarendszerek megbízhatóságát. Közben arról sem feledkezhetünk meg, hogy a klímaváltozás hatással van a nap- és szélerőművek termelésére is, azokat sokkal kiszámíthatatlanabbá téve.
Hárfás Zsolt rámutatott, azokról a megújuló energiaforrásokról van most szó, amelyekkel Németország az energiaellátását igyekszik alapozni, mert a szakmai és környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyva leállította klímasemleges atomerőműveit.
Hárfás Zsolt szerint ezzel környezetvédelmi problémák jelentkeztek és ellátási gondok is. Az atomellenes, de közben megújulóbarát Németországban a beruházók már arról panaszkodnak, hogy egyes fejlesztési területeken a szövetségi kormány hőszivattyús álmai már véget is értek, hiszen egész egyszerűen nincs elég áram ahhoz, hogy minden tervezett családi házat ellássanak ilyen rendszerekkel. Mivel a földgáz már nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben, az alternatív fűtési módok terjedését szorgalmazzák: Németországban egy olyan fűtési törvényt fogadtak el, amelynek egyik legfőbb eleme, hogy 2024-től az új építésű lakóingatlanok fűtését legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával kell megoldani.
