Az Európai Unió lakosságának 9,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem sikerült rendesen felfűteni otthonát az elmúlt évben – ismertette az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ez azt jelenti, hogy 2021-hez képest 2,4 százalékkal emelkedett az érintett kör aránya. A számok alapján erős a szórás a tagállamokban.
A legtöbb olyan választ, amely szerint az emberek nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat Bulgáriában, Cipruson, Görögországban, Litvániában, Portugáliában, Spanyolországban és Romániában adták. Ezzel szemben a legjobb helyzetet Finnországban, Luxemburgban és Szlovéniában mutatta ki a felmérés. Magyarországon a válaszadók 4,7 százaléka válaszolta azt, hogy nem tudta kellően melegen tartani otthonát a fűtési időszakban.
A magyar mutató ettől sokkal rosszabb is volt, a balliberális kormányzások idején ugyanis az egekbe emelkedtek a tarifák, a magyar lakosság teljes mértékben kiszolgáltatottá vált az országban kialakult torz piaci helyzetnek.
Ennek következményeként 2012-re azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot, azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni otthonaikat, 15 százalékra nőtt. Ebben az időben egy átlagos magyar háztartás többet költött az otthona fenntartására, mint élelmiszerre – mondta lapunknak korábban Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. A fordulatot az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikája hozta el. Annak első lépése a 2010 nyarán bevezetett ármoratórium volt, maximalizálták az energiáért elkérhető összeg mértékét. A kormány ezt követően bevezette a hatósági árszabályozást, így 2013 és 2014 között több lépcsőben megvalósult a rezsicsökkentés, ráadásul az állam visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait. Mindezek eredményeként akkor az unióban hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehézséggel küzdő háztartások aránya 25-ről 15 százalékra esett, míg a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya 15-ről hat százalékra zuhant.
A rezsicsökkentés azóta is védi a magyar lakosságot. Olyannyira, hogy a szankciós politikával tetézett energiaválság és az orosz–ukrán háború ellenére jelenleg is hazánkban a legalacsonyabb az uniós tagállamok körében a lakossági áram és földgáz tarifája.
A Pénzügyminisztérium a minap közölte: a költségvetés a háborús időkben is biztosítja azokat a forrásokat, amelyek a rezsicsökkentés fenntartásához, az ország biztonságának megőrzéséhez, a családtámogatások és a nyugdíjak megvédéséhez szükségesek. Ez így lesz jövőre is, nem véletlen, hogy a 2024-es büdzsét a védelem költségvetésének nevezte el a kormányzat. Megmarad a rezsivédelmi alap, amely mintegy 1400 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, a vállalatok számláinak kifizetését.
