Zelenszkij álmai szertefoszlóban

A NATO-tagság kizárva, az európai uniós tagságról meg majd a tagállamok döntenek Ukrajna esetében. Ez áll Trump 28 pontos béketervében. Zelenszkij addig háborúzott, hogy végül le kell szerelje a katonaságának nagy részét, s lemondhat a NATO-ról is.

Orosz-ukrán háború (Fotó: AFP)

Egy kiszivárgott dokumentum alapján Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke részletes, 28 pontból álló békekezdeményezést dolgozott ki az orosz–ukrán konfliktus lezárására. A terv, amely a Financial Times birtokába került, radikális lépéseket javasol Ukrajna fegyveres erőinek korlátozására, területi kompromisszumokra, valamint mindkét ország gazdasági reintegrációjára a globális rendszerbe. Volodimir Zelenszkij vágyálma egyre távolabb kerül.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)

A terv kulcspontjai – beleértve Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos kizárását és a területek de facto elismerését – heves vitákat váltottak ki nemzetközi körökben.

A javaslat alapvető célja a konfliktus azonnali lezárása egy tűzszünetel, miközben hosszú távú biztonsági garanciákat és gazdasági ösztönzőket kínál. 

Ez a terv nem csupán tűzszünetet hoz, hanem egy új korszakot nyit a régióban, ahol a háború helyett a gazdasági fejlődés dominál. A tervet egy békebizottság felügyelné, amelynek élén maga Trump állna, és szankciókkal büntetné a megszegését.

Trump tervének fő pillérei: biztonság és demilitarizáció

A dokumentum első pontjai Ukrajna szuverenitásának megerősítésével kezdődnek, miközben szigorú korlátozásokat vezetnek be a katonai potenciálra. Az 1. pont egyértelműen kijelenti: 

Ukrajna szuverenitása megerősítésre kerül.

Ezután egy átfogó, meg nem támadási megállapodást javasol Oroszország, Ukrajna és Európa között, amely lezárja az elmúlt 30 évet. A 3. pontban Trump csapata azt várja, hogy „Oroszország nem támadja meg a szomszédos országokat, és a NATO nem bővül tovább.”

Kiemelkedő elem a 6. pont, amely szerint „Ukrajna fegyveres erői létszáma 600 000 főre korlátozódik.” Ez jelentős csökkentés lenne a jelenlegi ukrán haderőhöz képest, és része egy szélesebb demilitarizációs stratégiának. A 7. pontban Ukrajnát arra köteleznék, hogy alkotmányába beírja: nem csatlakozik a NATO-hoz, cserébe a NATO szabályzatába is beleírnák, hogy Ukrajna soha nem lehet tag. Továbbá a 8. pont tiltja a NATO-erők állomásoztatását Ukrajnában, miközben európai vadászgépeket Lengyelországban helyeznének el.

Zelenszkij kész tényeket kapott

Az Egyesült Államok garanciái (10. pont) feltételesek: Trump szerint az USA kompenzációt kapna a garanciáért, de ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, a garancia érvényét veszti. Ellenkező esetben, ha Oroszország támad, „döntő koordinált katonai válasz” mellett minden globális szankció visszaállna, beleértve az új területek elismerésének visszavonását. Extrém feltételként említik: ha Ukrajna indít rakétát Moszkvára vagy Szentpétervárra ok nélkül, a garancia érvénytelen.

Gazdasági újjáépítés és szankciók enyhítése

A terv egyik legambiciózusabb része a gazdasági integráció. A 11. pont szerint Ukrajna jogosult lehet az EU-tagságra, ha a tagállamok úgy döntenek, és rövid távú preferenciális hozzáférést kapna az európai piachoz. A 12. pont egy „erős globális csomagot” vázol Ukrajna újjáépítésére, beleértve:

• Egy Ukrajna fejlesztési alap létrehozását a gyorsan növekvő iparágakba – például technológia, adatközpontok és mesterséges intelligencia (MI) – való befektetésre.
• Az USA és Ukrajna együttműködését a gázinfrastruktúra – csővezetékek és tárolók – újjáépítésében, fejlesztésében és üzemeltetésében.
• Közös erőfeszítéseket a háborús területek rehabilitációjára, városok és lakóövezetek helyreállítására, infrastruktúra-fejlesztésre, ásványkincsek kitermelésére.
• A Világbank speciális finanszírozási csomagját ezek felgyorsítására.

Oroszország reintegrációjáról a 13. pont szól: a szankciók fokozatos, eseti alapon történő feloldását tárgyalnák, miközben az USA hosszú távú gazdasági együttműködést javasol energia, természetes erőforrások, infrastruktúra, MI, adatközpontok és ritkaföldfémek kitermelése terén az Arktiszon. Sőt, Oroszországot visszainvitálnák a G8-ba.

A 14. pont a befagyasztott orosz alapok felhasználását részletezi: 100 milliárd dollárt az USA vezette ukrán újjáépítésbe fektetnének, az USA 50 százalékos haszonrészt kapna. Európa további 100 milliárdot adna, a maradék pedig egy amerikai–orosz befektetési alapba kerülne közös projektekre, amelyek „erősítik a kapcsolatokat és növelik a közös érdekeket, hogy erős ösztönzőt teremtsenek a konfliktus elkerülésére.”

Területi kompromisszumok és humanitárius intézkedések

A terv legvitatottabb része a 21. pont, amely területi rendezést javasol:

• Krímet, Luhanszkot és Donyecket de facto orosz területként ismernék el – az USA is.
• Herszonban és Zaporizzsjában a jelenlegi frontvonal befagyasztva maradna, ami de facto elismerést jelentene.
• Oroszország lemondana az öt régión kívüli egyéb ellenőrzött területekről.
• Az ukrán erők kivonulnának a Donyecki terület részéről, amely semleges, demilitarizált pufferzónaként nemzetközi elismerést kapna orosz területként, de orosz erők sem léphetnének be.

A 22. pont szerint mindkét fél vállalta, hogy nem változtatja meg ezeket a rendezéseket, különben a biztonsági garanciák érvénytelenek. Továbbá, Oroszország nem akadályozná Ukrajna Dnyeper-folyami kereskedelmét, és megállapodást kötnének a gabona szabad szállításáról a Fekete-tengeren (23. pont).

Humanitárius téren a 24. pont egy bizottság felállítását javasolja: „minden fogoly és holttest cseréje »minden a mindenért” alapon", civilek és gyerekek hazatérése, családegyesítési program és áldozatok segítése.

A 20. pont oktatási programokat ír elő a kultúrák megértésének előmozdítására, rasszizmus és előítéletek ellen: Ukrajna átveszi az EU szabályait a vallási toleranciáról és nyelvi kisebbségek védelméről, mindkét ország eltörli a diszkriminatív intézkedéseket, és tiltja a náci ideológiát. Nukleáris téren (17-19. pontok) meghosszabbítanák a fegyverzetellenőrzési egyezményeket, a zaporizzsjai atomerőművet pedig az IAEA felügyelete alatt indítanák újra, az áramot 50-50 százalékban osztva szét.

A 25. pont gyors választásokat ír elő Ukrajnában 100 napon belül, a 26. pedig teljes amnesztiát ad a háborús cselekményekért, elzárva minden jövőbeli igényt.

A 27. pont jogilag kötelezővé teszi az egyezményt, békebizottsággal felügyelve, Trump elnökletével. Végül, a 28. pont szerint a tűzszünet azonnal életbe lép, amint minden fél egyetért, és a csapatok visszavonulnak a megállapodás szerint.

Borítókép: Orosz–ukrán háború (Fotó: AFP)