Van, amikor nem éri meg a hőszivattyú

Valóban zöld és energiahatékony a hőszivattyú alkalmazása, azonban a talajvíz szempontjából előzetes hatástanulmányok szükségesek és azt is vizsgálni kell, hogy az adott ingatlan esetén megtérül-e a beruházás. Németország hatástanulmányok híján ezen a téren is erőlteti az átállást, ráadásul atomerőműveinek bezárása miatt már most energiaimportra szorul.

GERMANY-BUILDING-HEATING-CLIMATE-ECONOMY Fotó: INA FASSBENDER

– Napjainkban világszerte folyamatosan növekszik a hőszivattyús rendszerek térhódítása, hiszen alkalmazási területük széles körű. Egyaránt alkalmasak lehetnek lakások, társasházak, közintézmények vagy ipari fogyasztók fűtés, hűtés és melegvíz-szükségleteinek kiszolgálására, tekintettel arra, hogy kombinálhatóak akár napkollektoros, tehát a nap hőjét hasznosító rendszerekkel is – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Hozzátette, a konkrét rendszerek tervezése során figyelembe kell venni az adott ingatlan meglévő fűtési rendszerét, a szigeteltségét, a falazatot, de az alapterületet és a belmagasságot is. Társasházak esetében sok esetben problémát jelenthet a szükséges tulajdonosi hozzájárulások megszerzése és például a gépészeti rendszerekhez szükséges terület megléte is. A jól megtervezett hőszivattyús rendszerek alkalmazásával viszont csökkenteni lehet a rezsiköltségeket, a gázfogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást is – sorolta a mellette szól érveket a szakértő. 

A hőszivattyú ideális esetben csatlakoztatható a meglévő radiátoros fűtési rendszerre, ám ha ez nem lehetséges, az jelentősen növeli a bekerülési költségeket. Fotó: AFP/Fabian Sommer

Ám az éremnek két oldala van. Dél-Németországban például a talajvízszint jelentős csökkenése miatt az ennek hőjét hasznosító hőszivattyúk sok helyen már nem működnek. A beruházók sok esetben nem kapnak hiteles információt az adott terület vízrajzi adottságairól, így nehéz előre látni, hogy a rendszer néhány év múlva is működőképes lesz-e. Németországban további probléma, hogy a hőszivattyúk bekerülési is költségei folyamatosan növekednek, ennek oka részben a megugró kereslet. Aktuális adatok szerint például egy hőszivattyú beruházási költsége Németországban a teljesítménytől függően 20 és 45 ezer euró között van, és bár jelentős állami támogatás igényelhető rá, a lakástulajdonosok terhei így is jócskán megnövekednek. Sok esetben, akárcsak Magyarországon is, a régi radiátoros vagy gázkonvektoros fűtési rendszer és a villanybojler kiváltására célszerűbb egy energiahatékony kondenzációs kazán alkalmazása. Hárfás Zsolt hangsúlyozta, a hőszivattyús rendszerek igazán gazdaságosan a jól szigetelt, felületfűtéssel – fal-, mennyezet- vagy padlófűtéssel – készült, leginkább új építésű lakóházakban alkalmazhatók, ezért van az, hogy a régi, szigeteletlen, hagyományos fűtésű lakóházakban egy jó kondenzációs gázkazán gazdaságosabb megoldás. 

Ugyanakkor Németországban a hőszivattyús rendszerekre mindenhatóként tekintenek, ezért a politikusok – a támogatási rendszerek, ösztönzők helyett – akár jogi eszközökkel is ráerőltetnék ezeket a fogyasztókra. Hatalmas felháborodást keltett, amikor a német kormány be akarta tiltani a gázkészülékeket – emlékeztetett Hárfás Zsolt. 

A németek egyik oldalról csökkenteni kívánják a földgázfelhasználást a fűtés-sütés-főzés villamosenergia-alapúvá tételével, de közben ezek további növelik az áramigényeket, amelyhez szén- és gázerőművekre is szükség van – a kör tehát bezárul. Németország pedig most is pengeélen táncol az áramellátás tekintetében. Az utolsó három német atomerőmű leállítása óta – a hatalmas nap- és szélerőművi kapacitások ellenére – folyamatosan importra szorul, jelenleg további szénerőmű-kapacitásokban gondolkodik. Ehhez jön hozzá, hogy az atomellenes, de közben megújulóbarát Németországban egyes területeken egész egyszerűen nincs elég áram ahhoz, hogy minden tervezett családi házat ellássanak hőszivattyús rendszerekkel. Ráadásul a hőszivattyús rendszerek alkalmazása akkor lehet igazán zöld, ha az energia termelése is jórészt klímasemleges módon, atomerőművekkel és naperőművi kapacitások felhasználásával történik. Az energetikai rendszerek tekintetében hosszú távú, szakmai és fenntartható alapú tervezésre van szükség – zárta gondolatait a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)