Betiltanák a villanybojlert az Egyesült Államokban 2029-től annak magas szén-dioxid-kibocsátására hivatkozva, helyette hőszivattyút kellene alkalmazni. Egy másik tervezet az évtized közepére az új építésű ingatlanok esetében megtiltaná a gáztűzhelyek beszerelését.
Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója lapunk megkeresésére a tervezet kapcsán elmondta, a villanybojlerek betiltásánál létezik környezetkímélőbb alternatíva. Kifejtette, a villanybojler a jó szigetelése ellenére is egész nap hőt veszít. A cseréje helyett azonban annak van értelme, hogy a meleg vizet az egész ház fűtésével együtt hőszivattyú biztosítsa, ami a hőenergiát kívülről vonja el. Ez általában meg is valósul, villanybojlert akkor szoktak alkalmazni, ha a hőszivattyú vagy a cirkó túl messze van a csaptól, vagy más módon valósul meg a ház fűtése. A vezető kutató szerint a korszerűsítésnek van értelme:
a villamosenergia-rendszerirányító által irányított tarifa lehetőséget teremtene arra, hogy eltárolja a napelemparkok által megtermelt megújuló villamos energiát, illetve éjjel az atomenergiát.
Zay Balázs kitért rá, a hőszivattyú nem más, mint az a technológia, ami egy vivőgáz kompresszióját, illetve dekompresszióját kísérő energiaváltozást kihasználva a hőenergiát az egyik közegből a másikba viszi át. A hirtelen nyomáscsökkenés hatására hideg gáz keletkezik, ami a melegebb környezetben felmelegszik, míg a hirtelen nyomásnövekedés hatására meleg folyadék a hidegebb közegben lehűl. Így működnek a hűtök, fagyasztók, légkondicionálók. A technológia előnye, hogy a hő továbbításához általában sokkal kevesebb energia szükséges, mint ha a hőt villamos energiából szeretnénk előállítani. Jelenleg fűtési célra használni mínusz öt fok alatti külső hőmérséklet esetén már nem gazdaságos.
Hozzátette, a legnagyobb körben használt hőszivattyúk a levegő-levegő és a levegő-víz hőszivattyúk, de az igazán gazdaságos földszondás vagy talajvízre épülő, vagy akár hulladékhőt hasznosító hőszivattyúkat csak ipari méretekben éri meg kiépíteni.
A lakossági hőszivattyúk telepítése ugyanakkor jogi kérdéseket is felvet, hiszen számos helyi építési szabályzat nem engedi meg a külső egységek utcafrontra telepítését, míg a lépcsőház vagy oldalfali elhelyezés (a hang és a csöpögés miatt) a szomszédok ellenállásába ütközhet.
Zay Balázs szólt arról is, a gáztűzhelyek használatának kivezetése nyomán növekvő elektromosenergia-szükséglet komoly hálózatfejlesztési és energiatermelési kihívásokat támaszt. Azonban kényszer helyett a változásokat felmenő rendszerben van értelme bevezetni, mint ahogy idehaza a nyílt égésterű kazánok kivezetése megtörtént. A progresszív szemlélet nagyon félreviheti a célok gyakorlati megvalósulását. Egy hőszivattyús rendszer kiépítése nem olcsó. Szerencsés eset, ha az új rendszer a régi gázkazán helyett beilleszthető, viszont ha teljesen új hőátadó rendszer kiépítése szükséges, egyáltalán nem biztos, hogy ez egy valaha is megtérülő ár-érték arányban hatékony beruházás lesz. Kényszer helyett inkább egy támogatási rendszerre lenne szükség, ami a régi gazdaságtalan vagy az elromlott készülék cseréjekor ösztönöz a hőszivattyús rendszerre.
Zay Balázs megjegyezte, a kisebb földgázigény alapvetően növeli az ország lehetőségeit, idehaza pedig kiemelkedően magas a földgáz részaránya az energiamixben, főleg a lakossági fűtés vonatkozásában. A villamos energia számos más energiaforrásból előállítható, ezért több helyről is módon is beszerezhető. Ha valaki most tervez felújítást, a kondenzációs kazán egyértelműen hatékonyabb a villanybojlernél és a csak fűtésre szolgáló régebbi kazánoknál, azonban ha a kedvezményes H tarifa alkalmazhatóságát is beleszámoljuk, már a hőszivattyú az, ami a szakértő szerint még inkább megéri, mint a kondenzációs kazán telepítése.
