Egyre látványosabb Európa lecsúszása, és ebben Amerikának is megvan a szerepe + videó

Egy amerikai lap az elöregedéssel, a lustasággal, az elhibázott energiapolitikával és a rossz válságkezeléssel magyarázza Európa elszegényedését. A cikk azonban kínosan hallgat egy megkerülhetetlen körülményről: az Egyesült Államok szerepéről – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

„Az európaiak elszegényednek”. Ezzel a címmel jelent meg egy hosszú elemzés az amerikai kormányhoz és gazdasági elithez egyaránt szorosan kötődő Wall Street Journalben. Az írásra Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője is felhívta a figyelmet a közösségi oldalán.

A cikk valóban lesújtó adatokra mutat rá. Az elmúlt tizenöt évben az eurózóna gazdasága mindössze hat százalékkal növekedett szemben Amerika 82 százalékos bővülésével. Az Európai Unió aránya a globális fogyasztási kiadásokból 25 százalékról 18 százalékra csökkent, az Egyesült Államoké viszont 25-ről 28 százalékra emelkedett. Európa az év elején recesszióba süllyedt, a fogyasztásunk pedig mélyrepülésben van. 

Ha a tendencia tovább folytatódik, 2035-re az Egyesült Államok és az Európai Unió egy főre eső gazdasági kibocsátása közötti szakadék elérheti a mai Japán és Ecuador közötti különbséget.

– A lap a korábbi évek lagymatag teljesítményét az európai társadalom elöregedésével és lustaságával, az elmúlt hónapok problémáit pedig az energiaárak növekedésével, a magas kamatokkal és a kormányok rossz válságkezelésével magyarázza. A termelékenység azért romlik, mert egyre kevesebben egyre kevésbé szeretnének dolgozni. Ez a belső fogyasztást is visszaveti, ami exportkényszert eredményez – magyarázta Hortay Olivér.

A nagy kitettség miatt az orosz–ukrán háború okozta energiaáremelkedés jobban sújtotta Európát, mint más nagyrégiókat, ami rontotta a közösség nemzetközi versenyképességét, hiszen az nagy arányban exportra termel. Ráadásul az inflációs nyomásra a jegybankok kamatemeléssel reagáltak, ami még nehezebb helyzetbe hozta az európai vállalatokat, és így végső soron veszélybe sodorta a munkahelyeket. A cikk szerint azonban az energiaköltségek csökkentését és a munkahelyek védelmét célzó kormányzati beavatkozások tévesek, mert tovább fűtik az inflációt. Egy brit közgazdászra hivatkozva azt írják, hogy az európaiaknak inkább el kellene fogadniuk, hogy egyre szegényebbek.

Az üzletágvezető szerint a kritikák nem alaptalanok, a lap azonban kínosan hallgat egy megkerülhetetlen körülményről: az Egyesült Államok szerepéről.

– Európa demográfiai és munkaerőpiaci problémái aligha függetleníthetők az Egyesült Államok agresszív kultúraexportjától és a woke ideológiától. Az energiaárak emelkedése jelentős részben az orosz energiaszállításokat érintő szankcióknak köszönhető, amibe az Egyesült Államok lényegében belekényszerítette az uniót. Azóta Amerika átvette az európai energiaellátás fölötti uralmat, és a saját piacához képest többszörös áron szállít – ismertette a szakértő.

Mára az Európai Unió gazdasága szorosan rákapcsolódott az Egyesült Államokra, így az amerikai központi bank kamatemeléseit az európai jegybankok kénytelenek lekövetni. A kormányzatok gazdaságvédelmi intézkedései ellen érvelni pedig különösen visszás annak fényében, hogy Joe Biden elnök az eddigi legnagyobb támogatási programmal csábítja az Amerikába az európai vállalatokat. Sokatmondó, hogy amikor egy európai vezető felveti ezeket a problémákat és Európa megerősítése mellett érvel, az amerikai média azonnal hadjáratot indít ellene.

– A cikk kettős tanulsággal szolgál. Egyfelől Európa gazdasága bajban van, és ezt kár lenne tagadni. Másfelől azonban erre nem lehet az a válasz, hogy elfogadjuk az elszegényedést. Éppen ellenkezőleg: Európának nincs más választása, mint a sarkára állni, és elkezdeni a saját érdekeit képviselni. Az elszegényedés folyamatát meg kell állítani, amihez – az európaiak szorgalmán túl – a külső befolyás leépítésére is szükség lesz – tette hozzá Hortay Olivér.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)