„Az európaiak elszegényednek”. Ezzel a címmel jelent meg egy hosszú elemzés az amerikai kormányhoz és gazdasági elithez egyaránt szorosan kötődő Wall Street Journalben. Az írásra Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője is felhívta a figyelmet a közösségi oldalán.
A cikk valóban lesújtó adatokra mutat rá. Az elmúlt tizenöt évben az eurózóna gazdasága mindössze hat százalékkal növekedett szemben Amerika 82 százalékos bővülésével. Az Európai Unió aránya a globális fogyasztási kiadásokból 25 százalékról 18 százalékra csökkent, az Egyesült Államoké viszont 25-ről 28 százalékra emelkedett. Európa az év elején recesszióba süllyedt, a fogyasztásunk pedig mélyrepülésben van.
Ha a tendencia tovább folytatódik, 2035-re az Egyesült Államok és az Európai Unió egy főre eső gazdasági kibocsátása közötti szakadék elérheti a mai Japán és Ecuador közötti különbséget.
– A lap a korábbi évek lagymatag teljesítményét az európai társadalom elöregedésével és lustaságával, az elmúlt hónapok problémáit pedig az energiaárak növekedésével, a magas kamatokkal és a kormányok rossz válságkezelésével magyarázza. A termelékenység azért romlik, mert egyre kevesebben egyre kevésbé szeretnének dolgozni. Ez a belső fogyasztást is visszaveti, ami exportkényszert eredményez – magyarázta Hortay Olivér.
A nagy kitettség miatt az orosz–ukrán háború okozta energiaáremelkedés jobban sújtotta Európát, mint más nagyrégiókat, ami rontotta a közösség nemzetközi versenyképességét, hiszen az nagy arányban exportra termel. Ráadásul az inflációs nyomásra a jegybankok kamatemeléssel reagáltak, ami még nehezebb helyzetbe hozta az európai vállalatokat, és így végső soron veszélybe sodorta a munkahelyeket. A cikk szerint azonban az energiaköltségek csökkentését és a munkahelyek védelmét célzó kormányzati beavatkozások tévesek, mert tovább fűtik az inflációt. Egy brit közgazdászra hivatkozva azt írják, hogy az európaiaknak inkább el kellene fogadniuk, hogy egyre szegényebbek.
