Ismét szempont lehet az ingatlanfelújítás

Előfordulhat, hogy ismét előtérbe kerülnek az otthonfelújítások, azonban aki mindenképp újépítésű ingatlant szeretne vásárolni, nem várható, hogy lehetőség híján használtat választana helyette.

építkezés, beruházás, lakópark Fotó: Havran Zoltán

Az építőipari szakma az új otthonteremtési támogatás részletszabályainak kidolgozását, vagy az erre vonatkozó kormányzati tervek bemutatását szorgalmazza, így részben emiatt előtérbe kerülhetnek a felújítások. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunk megkeresésére elmondta, a lakhatási helyzet vagy az ingatlanállomány az újak építése mellett felújítással is javítható, ráadásul utóbbi költsége jóval alacsonyabb is. Míg új házat, ikerházat építeni több tízmillió forint, az átfogó felújítás ennek töredéke lehet. Rámutatott, a tavalyi és tavalyelőtti évben elérhető otthonfelújítási támogatás rendkívül népszerűnek bizonyult, a bőkezű program nyomán az igénybe vevők számát nézve kétszázezer ember lakhatási körülményei javulhattak.

Aki az újépítésű ingatlanhoz ragaszkodik, nem valószínű, hogy a használtpiacon nézelődne
Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Az orosz–ukrán háború (és vele együtt a szankciós politika) nyomán elszabaduló energiaárak miatt még inkább belevágtak az emberek a felújításba, hiszen itt kiderült, „nincs kőbe vésve” az, hogy kedvezőek maradjanak a rezsiköltségek – magyarázta a szakértő.

Kérdés, hogy a csok szabályainak megváltoztatásánál, illetve a helyébe lépő támogatási formánál miként kap szerepet a felújítások ösztönzése – tette hozzá. Egy ilyen lépés abból a szempontból logikus lehet, hogyha az ingatlanokat korszerűsítik, azzal sikerül csökkenteni a rezsikiadásokat, ami hosszabb távon állami megtakarítást is jelent a rezsicsökkentési programban.

Az OTP Ingatlanpont szakértői lapunk megkeresésére úgy fogalmaztak, a lakásállomány megújulását elősegítő lépés lenne, ha a támogatások feltételrendszerében hangsúlyosabb szerepet kapnának az energetikai szempontok is.

Felújításokra vonatkozó kérdésünkre azt írták, újépítésű ingatlanok nagyobb számban a fővárosban, nagyobb városokban, megyeszékhelyeken és frekventáltabb területeken (pl. Balaton) jellemzőek, ezért ha az újépítések „elérhetetlensége” miatt emelkedne a felújítások száma, az ezeken a területeken lehetne talán valószínűsíthető, illetve számszerűsíthető. Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai alapján az újépítések és használt lakóingatlanok közötti választás elsősorban az anyagi lehetőségek és egyéni preferenciák függvénye, emiatt nem valószínűsítik azt sem, hogy az újlakás-vásárlók választék vagy lehetőség híján megjelennének a használtpiacon.

Ugyanakkor a felújításokat ösztönzendő a hónap elején jelent meg a pénzintézet kínálatában az OTP Zöld Lakáshitel is, ami új lakóingatlan vásárlására, építésére vagy meglévő lakóingatlan korszerűsítésére fordítható. Korszerűsítés esetén BB energetikai besorolás és 80 kWh/négyzetméter/év primer energiaigény vagy harminc százalék javulás a primer energia igényben szükséges a zöld kamatkedvezmény megtartásához. Ezt minden esetben hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni legkésőbb a rendelkezésre tartási idő utolsó napjáig – tájékoztatott a pénzintézet.

Lapunk kérdésére azt írták, a hitelkonstrukció igényelhető korszerűsítési célra például FF energetikai besorolású ingatlan esetén – azért a példa, mivel a tanúsítvánnyal rendelkező hazai ingatlanok nem elhanyagolható hányada ilyen besorolású. Ebben az esetben az ügyfél döntheti el, hogy a tervezett korszerűsítési munkálatok elvégzésével milyen energiahatékonysági javulást kíván elérni. 

Az igénylés előtt a pénzintézet azt javasolja, hogy a tulajdonosok kérjenek fel energetikust a korszerűsítési lehetőségek felméréséhez, illetve a hiteligénylés feltétele egy kilencven napnál nem régebbi energetikai tanúsítvány megléte.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)