Kivárnak a befektetők, előtérbe kerülhetnek a saját célra vásárlók az ingatlanpiacon

Rövidtávon az állampapír tűnik a legjobb választásnak, a jelek szerint egyelőre kivárnak az ingatlanbefektetők, ami a saját célra vásárlókat hozza kedvezőbb helyzetbe. A figyelem egyre inkább olyan nagyvárosok felé fordul, ahol valamilyen nagyobb munkahelyteremtő beruházás valósul meg, hiszen lakhatásra, albérletre egyaránt mutatkozik igény.

Eladó Kiadó Lakások Airbnb. 20200708 Budapest Foto Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Ha a befektetéseket vizsgáljuk, az időtáv is fontos tényező, mert amíg egy ingatlan például öt-tíz év alatt térül meg, az állampapírok hozamai ilyen időtávon – főleg, hogy az évek során bőven normalizálódhat az inflációs környezet – csökkennek. A saját számításait mérlegelve több befektető is dönthetett úgy, hogy a következő ingatlant nem mostanában kívánja megvenni, tekintettel arra is, hogy rövidtávon jelenleg az állampapíroknak nincs párjuk – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ingatlanhozamokat tekintve Budapest a középmezőnybe került
(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Kifejtette: ha a koronavírus-járvány előtti 2019-es időszakot nézzük, a szuperállampapírok és az ingatlanok hozama között nem volt olyan számottevő különbség, mint ma, ugyanakkor mindkettő kedvezőbb befektetésnek bizonyult az egy-három százalékos bankszámlahozamokhoz képest. Ám a szuperállampapír mégis elterelte a befektetők egy részét az ingatlanpiacról – magyarázta Balogh László.

Annak, hogy kevesebb a befektető az ingatlanpiacon és aktív jelenlétük kevésbé hajtja fel az árakat, van egy kedvező hozadéka: ilyenkor ugyanis előtérbe kerülnek a saját célra vásárlók, akik így több engedményt is elérhetnek, bár az infláció és a magas hitelkamatok miatt közülük is többen dönthetnek a vásárlás elhalasztása mellett.

A befektetők visszavonulásának másik hatása az albérletpiacon mutatkozik meg. Ha ugyanis kevesebb lakást vásárolnak és adnak ki, kisebb ütemben nő az albérletkínálat, míg a kereslet lényegében fix és változatlan. Ez felfelé mozgathatja az albérletárakat – mutatott rá Balogh László.

Változott a befektetések célpontja is. Amíg korábban egyértelműen megérte Budapesten lakást venni és azt néhány év elteltével 20-25 százalékkal drágábban tovább is adhatták, addig ma már a magyar főváros csupán a középmezőnyben található az ingatlanok négyzetméterre vetített éves bruttó hozamát tekintve. Ez Budapesten jelenleg három-négy százalék. Ha csupán az árakat nézzük, a nagyvárosok közül Salgótarjánban éri meg vásárolni, azonban a kiadhatóságot, későbbi eladhatóságot nem ez az egyetlen szempont határozza meg.

Balogh László elmondta, ma a főváros a befektetési középmezőnybe került és olyan vidéki városokban éri meg lakást venni (és kiadni), ahol munkahelyteremtő beruházások zajlottak vagy zajlanak. Győr vagy Székesfehérvár mellett így került fel a térképre például Tatabánya vagy tekinthető „slágernek” az elmúlt öv évben Debrecen. Hazánk második legnagyobb városa esetében látható, hogy a BMW beruházása nyomán jelentősen drágultak a lakások, az pedig minden fejlesztés esetében igaz – mutatott rá a szakértő –, hogy a munkavállalók egyúttal közeli lakhatást, szállást is keresnek. Az ingatlanpiaci hatások tehát többfélék: egy nagyobb beruházás keresetté teszi az adott várost – ami folyamatosan fejlődik –, emelkednek az ingatlanárak és folyamatosan lesz igény kiadó lakásokra is. Ami a rövid távú kilátásokat illeti, a jövőre várható egy számjegyű infláció a magánvásárlásoknak is kedvezhet – zárta gondolatait a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)