Ha a befektetéseket vizsgáljuk, az időtáv is fontos tényező, mert amíg egy ingatlan például öt-tíz év alatt térül meg, az állampapírok hozamai ilyen időtávon – főleg, hogy az évek során bőven normalizálódhat az inflációs környezet – csökkennek. A saját számításait mérlegelve több befektető is dönthetett úgy, hogy a következő ingatlant nem mostanában kívánja megvenni, tekintettel arra is, hogy rövidtávon jelenleg az állampapíroknak nincs párjuk – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Kifejtette: ha a koronavírus-járvány előtti 2019-es időszakot nézzük, a szuperállampapírok és az ingatlanok hozama között nem volt olyan számottevő különbség, mint ma, ugyanakkor mindkettő kedvezőbb befektetésnek bizonyult az egy-három százalékos bankszámlahozamokhoz képest. Ám a szuperállampapír mégis elterelte a befektetők egy részét az ingatlanpiacról – magyarázta Balogh László.
Annak, hogy kevesebb a befektető az ingatlanpiacon és aktív jelenlétük kevésbé hajtja fel az árakat, van egy kedvező hozadéka: ilyenkor ugyanis előtérbe kerülnek a saját célra vásárlók, akik így több engedményt is elérhetnek, bár az infláció és a magas hitelkamatok miatt közülük is többen dönthetnek a vásárlás elhalasztása mellett.
A befektetők visszavonulásának másik hatása az albérletpiacon mutatkozik meg. Ha ugyanis kevesebb lakást vásárolnak és adnak ki, kisebb ütemben nő az albérletkínálat, míg a kereslet lényegében fix és változatlan. Ez felfelé mozgathatja az albérletárakat – mutatott rá Balogh László.
Változott a befektetések célpontja is. Amíg korábban egyértelműen megérte Budapesten lakást venni és azt néhány év elteltével 20-25 százalékkal drágábban tovább is adhatták, addig ma már a magyar főváros csupán a középmezőnyben található az ingatlanok négyzetméterre vetített éves bruttó hozamát tekintve. Ez Budapesten jelenleg három-négy százalék. Ha csupán az árakat nézzük, a nagyvárosok közül Salgótarjánban éri meg vásárolni, azonban a kiadhatóságot, későbbi eladhatóságot nem ez az egyetlen szempont határozza meg.
Balogh László elmondta, ma a főváros a befektetési középmezőnybe került és olyan vidéki városokban éri meg lakást venni (és kiadni), ahol munkahelyteremtő beruházások zajlottak vagy zajlanak. Győr vagy Székesfehérvár mellett így került fel a térképre például Tatabánya vagy tekinthető „slágernek” az elmúlt öv évben Debrecen. Hazánk második legnagyobb városa esetében látható, hogy a BMW beruházása nyomán jelentősen drágultak a lakások, az pedig minden fejlesztés esetében igaz – mutatott rá a szakértő –, hogy a munkavállalók egyúttal közeli lakhatást, szállást is keresnek. Az ingatlanpiaci hatások tehát többfélék: egy nagyobb beruházás keresetté teszi az adott várost – ami folyamatosan fejlődik –, emelkednek az ingatlanárak és folyamatosan lesz igény kiadó lakásokra is. Ami a rövid távú kilátásokat illeti, a jövőre várható egy számjegyű infláció a magánvásárlásoknak is kedvezhet – zárta gondolatait a szakértő.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
