Zelenszkij kormánya újabb milliárdokat pazarol a „Nemzeti pénzvisszatérítéssel”

Ukrajna kormányának legújabb közpénzpazarlása a „Nemzeti pénzvisszatérítés” program, amely a hazai termelők támogatására és a lakosság ösztönzésére hivatott. Bár a program indulásakor nagyszabású PR-kampány kísérte, a valóság ennél jóval szerényebb: a milliárdok költése alig hozott mérhető gazdasági eredményt, miközben a pénz elosztása továbbra is figyelmetlen és rendszertelen. A folyamatos korrupciós botrányok és a költségvetés krónikus forráshiánya mellett a program sokak szerint inkább politikai célokat szolgál, semmint a gazdaság vagy a szociális jólét előmozdítását, miközben Zelenszkij személyes népszerűségét próbálja erősíteni a választások közeledtével. Sokak szerint a program úgy támogatja a gazdagokat, hogy nincs rá szükségük, miközben a szegények nem kapják meg a segítséget.

2025. 12. 01. 20:28
Zelenszkij kormánya újabb milliárdokat pazarol a „Nemzeti pénzvisszatérítéssel” Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ukrajna háborús mindennapjai közepette egyre nyilvánvalóbb, hogy Volodimir Zelenszkij elnöksége alatt az országot rendszerszintű korrupció, politikai botrányok és gyanús vagyoni ügyletek hálózzák be. Miközben Brüsszel továbbra is sürgeti Ukrajna uniós csatlakozását, a jogállamiság, az átláthatóság és a korrupcióellenes intézkedések terén alig történt előrelépés. Ebbe a politikai és gazdasági kaotikus közegbe illeszkedik a „Nemzeti pénzvisszatérítés” program is, amely 2024 szeptemberében indult azzal a céllal, hogy ösztönözze a vásárlókat ukrán termékek fogyasztására és támogassa a hazai gyártókat. A PR és a valóság közötti szakadék azonban a program esetében fájóan nyilvánvaló.

Zelenszkij elnöksége alatt az országot rendszerszintű korrupció, politikai botrányok és gyanús vagyoni ügyletek hálózzák be
Zelenszkij elnöksége alatt az országot rendszerszintű korrupció, politikai botrányok és gyanús vagyoni ügyletek hálózzák be (Fotó: AFP)

A programban a vásárlások után tízszázalékos jutalékot írnak jóvá a résztvevők speciális kártyájára, maximum havi 3000 hrivnyáig, de a felhasználás már induláskor is erősen korlátozott volt. Novemberben a kormány újabb szűkítést vezetett be: a pénzvisszatérítés már nem használható mobilkommunikációra, közlekedési jegyekre, szórakozásra, sportra vagy katonai kötvényekre. A felhasználható tételek között maradt a közüzemi szolgáltatás, postai szolgáltatás, élelmiszer, gyógyszer, könyv és jótékonysági cél, különösen a fegyveres erők támogatása. Ráadásul az ukránok két hónapja nem kapták meg a „nemzeti cashbacket” – erről ír az Unian

A program indulása óta az állam több mint 4 milliárd hrivnyát fizetett ki, de a kifizetések rendkívül lassan érkeznek. 

Júliusban a havi kifizetés rekordot döntött 507 millió hrivnyával, de az augusztusi összegeket csak novemberben kapták meg a résztvevők. A szeptemberi kifizetéseket a kormány november végére ígéri. A program célja ugyan az volt, hogy ösztönözze a belföldi termékek vásárlását, de a valós hatás elenyésző. 2024-ben a program a GDP mindössze 0,001 százalékát generálta négy hónap alatt, miközben a Gazdasági Minisztérium 0,25 százalékos növekedést várt az év végére. A 2025-ös teljesítményről a minisztérium nem adott adatot, de a fogyasztók és gyártók tapasztalatai sem mutatnak lényegi változást. Maria, egy kijevi vásárló havi átlagban 200 hrivnyát kapott kártyájára, de elismeri, hogy a pénzvisszatérítés nem változtatta meg vásárlási szokásait. 

Az ALVIVA Group marketingigazgatója szerint az értékesítési növekedés saját marketingtevékenységüknek köszönhető, nem a programnak. 

Hasonlóan a „Kyiv BKK” édességgyártó és a „Coffee from Lviv” sem tapasztalt jelentős hatást az eladásokban.

Az állami támogatás ráadásul nem a rászorulókhoz jut el

A hazai sajtgyártók például nem részesülhetnek a pénzvisszatérítésből a csomagolás és az importdominancia miatt. A szakértők szerint a program populista jellegű, a milliárdok elosztása minden állampolgár között történik, figyelmen kívül hagyva az igények súlyát. Oleg Pendzin közgazdász rámutat: a program 

úgy támogatja a gazdagokat, hogy nincs rá szükségük, miközben a szegények nem kapják meg a segítséget.

A kritikusok szerint a források hatékonyabban is felhasználhatók lennének: a vállalkozások támogatására, a hitelezés olcsóbbá tételére, vagy a valóban rászoruló lakosság megsegítésére. Pendzin szerint a program inkább választások előtti taktika, a „zsák krumpli” a leendő szavazóknak.

Összességében a „Nemzeti pénzvisszatérítés” program 

  • gazdasági hatása minimális, 
  • a fogyasztói magatartást nem alakítja, 
  • a gyártók nem tapasztalnak jelentős keresletváltozást. 

A program a költségvetés rovására kompenzálja a lakosság rendszeres kiadásait, és a prioritások kérdését veti fel: a milliárdok kifizetése alapvető szociális és védelmi kiadások rovására történik, miközben az eredmény inkább szimbolikus, semmint gazdasági. A 2026-os állami költségvetés elfogadása előtt a program sorsa bizonytalan, de a jelek szerint a populista osztogatás folytatódik, további milliárdokat kockáztatva a költségvetésben, alulfinanszírozva a valóban sürgős területeket. 

A PR és a valóság közötti szakadék e program esetében fájóan nyilvánvaló.

Ukrajna EU-csatlakozása: ambiciózus tervek, kevés valós esély
Zelenszkij elnöksége alatt a korrupció szintje Ukrajnában soha nem tapasztalt mértékben nőtt (Fotó: AFP)

Burjánzik a korrupció

Korábban már többször beszámoltunk róla, hogy Volodimir Zelenszkij elnöksége alatt a korrupció szintje Ukrajnában soha nem tapasztalt mértékben nőtt. Miközben az ország folyamatosan nyugati támogatásokhoz jut, az elnöki körökhöz és a hadiipari vezetőkhöz köthető szereplők gyanús beszerzésekből és túlárazott szerződésekből profitálnak.

A Zelenszkijhez közel álló oligarchák, üzletemberek és politikai szövetségesek – köztük Timur Mindics és más, az ukrán energia- és hadiiparban érintett szereplők – a vádak szerint hatalmas összegeket mozgattak gyanús szerződéseken keresztül. Elemzők szerint a kormány és a parlament működése egyre inkább a politikai korrupció és az állami befolyásolás eszközévé vált, miközben Ukrajna EU-csatlakozása, gazdasági kilátásai és a háborús üzletek térnyerése komoly aggodalmakat kelt.

Zelenszkij utolsó lépése: Jermak menesztése a bukás előszobája

Volodimir Zelenszkij elnök és bizalmasa, Andrij Jermak évek óta támadások kereszttüzében álltak Ukrajnában. A kritikusok hatalmi monopolizálással, az intézmények ellenőrzésével és a korrupcióellenes szervek befolyásolásának kísérletével vádolták őket. Most Jermak – a sokak szerint „társelnökként” működő kabinetfőnök – megbukott egy százmillió dolláros korrupciós botrány árnyékában, így a kijevi hatalmi szerkezet alapjai rengtek meg. 

Különösen súlyos, hogy kevesen hiszik el: Jermak, Mindics és más, korrupciós ügyekkel érintett vezetők az elnök tudta, beleegyezése vagy akár közvetlen részvétele nélkül működhettek volna. 

Kijevben arról is egyre hangosabban beszélnek, ki veheti át az ország irányítását, ha Zelenszkij helyzete végleg tarthatatlanná válik.

Zelenszkij volt főtanácsadója, a korrupciós botrányba keveredett Andrij Jermak drámai üzenetet küldött
Zelenszkij utolsó lépése: Jermak menesztése a bukás előszobája (Fotó: AFP)

Szépen gyarapszik Zelenszkij vagyona

Miközben Ukrajnában katonák tízezrei harcolnak és halnak meg, a politikai vezetés körül egyre több vagyonosodási botrány üti fel a fejét. Volodimir Zelenszkij maga is olyan ingatlanbirodalom felett rendelkezik, amely sokak szerint botrányos a háború tükrében. A vagyonnyilatkozatok, nyomozások és nemzetközi oknyomozó anyagok alapján körvonalazódik, hogy az ukrán elnök messze nem a népéhez hasonló körülmények között él.

Zelenszkij legismertebb ingatlana az olaszországi Forte dei Marmiban található, ahol a Corriere della Sera szerint 3,8 millió euróért vásárolt meg egy 413 négyzetméteres villát még 2017-ben. 

Az ukrán elnök 2024-es vagyonnyilatkozata szerint az elnöki család 15,2 millió hrivnya, vagyis csaknem 136 millió forint bevételre tett szert, amelynek közel fele államkötvények eladásából származott, míg a többi rész fizetésből, kamatbevételekből és ingatlan-bérbeadásból folyt be. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és felesége, Olena (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.