Pénzérmére került Kapu Tibor, nem is kevés névértéken

Jó okkal hozta meg döntését a Magyar Nemzeti Bank.

Varga Mihály jegybank elnök méltata Kapu Tibor teljesítményét Fotó: Kallus György

 – Emlékérmét bocsátott ki a 2025-ös magyar űrrepülés tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank (MNB ) hétfőn, Budapesten. A HUNOR program valódi jelentősége, hogy 45 év után ismét magyar űrhajós – Kapu Tibor – járhatott az űrben, ezért a jegybank húszezer forint névértékű ezüst, valamint háromezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki az esemény tiszteletére – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az érmék kibocsátása alkalmából tartott hétfői ünnepségen, amelyről a Világgazdaság számolt be. 

A jegybankelnök felidézte, hogy Kapu Tibor az űrprogramban magyar egyetemek, cégek, kutatóműhelyek kísérleteit végezte el a világűrben, miközben tartalékos űrhajós társa, Cserényi Gyula a Földről támogatta. A programmal elősegítették a magyar tudomány, és ezáltal a magyar gazdaság versenyképességének erősödését – emelte ki az elnök, hozzátéve, hogy a misszió így hozzájárult a magyar űrkutatás és tudományos élet nemzetközi elismertségének növekedéséhez, valamint új lehetőségeket teremthet ahhoz is, hogy hazánk részese lehessen a világ egyik leggyorsabban fejlődő szektorának.

Varga Mihály felidézte, hogy a jegybank egyik feladata az árstabilitás elérésének fenntartása, ugyanakkor elkötelezett az értékőrzés, a pénzügyi ismeretterjesztés feladatai mellett is. Ennek kifejezésére az MNB 1968 óta rendszeresen bocsát ki emlékérmeket az ország jelentős történelmi, tudományos, kulturális eseményei és évfordulóira emlékezve. 

Hazánk innovációban és az űrkutatásban elfoglalt szerepe tekintetében a 2025. évi magyar űrrepülés kiemelkedő mérföldkőnek számít, ezért erről a jegybank érme kibocsátásával emlékezik meg.

A jegybank az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan űrutazása alkalmából 1980-ban bocsátott ki emlékérmét, így a HUNOR programot megjelenítő új emlékérmével a Magyar Nemzeti Bank 45 év elteltével immár másodjára tiszteleg a magyar űrhajózás előtt. A jegybankelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy az emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés, valamint a figyelemfelkeltés, használatuk a mindennapi fizetési forgalomban lehetséges, de kerülendő. Igényes művészi kivitelezésük miatt egyedi értéket képviselnek, a rajtuk szereplő névérték gyűjtői értékük megőrzését szolgálja.

Az emlékérmék előlapján Kapu Tibor és Cserényi Gyula félalakos portréja és nevük látható. Az előlap szélén a Magyarország felirat, alsó félköriratban a húszezer és a háromezer forintos értékjelzés, bal oldalon a Budapest verdejel, jobb oldalon a 2025-ös verési évszám olvasható. Az emlékérmék hátlapján a csillagképként megjelenő csodaszavas-motívum és Európát, benne Magyarországot jelölő földgömbrészlet látható, valamint a HUNOR program küldetés jelvénye. A földgömbrészlet ábrázolásától balra az emlékérmét tervező Graphasel Design Studio Kft. logója szerepel.

A hátlapon olvasható továbbá a Magyarok a világűrben 2025 felirat. Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, szélük recézett. A húszezer forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A háromezer forintos névértékű színesfém változat 75 százalék réz és 25 százalék nikkel ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm. Az ezüst emlékérme a december 1-jei kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában keddtől.