A legfrissebb, áprilisi értékesítési adatokat feldolgozó Duna House-barométer szerint Pest vármegyében az ügyletek több mint egyharmadában olyan településeken cseréltek gazdát a lakóingatlanok, ahol hatszázezer forint felett volt az átlagos négyzetméterár. Tavaly tízből három adásvétel zajlott a drágábbnak számító településeken – ismertette lapunk megkeresésére Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Kifejtette, az idei első négy hónap értékesítési adatai alapján a nyugati szektorban volt a legmagasabb, 690 ezer forintos az átlagos négyzetméterár, a legkedvezőbb négyzetméteráron, 472 ezer forintért az északi szektort preferáló vásárlók juthattak házhoz vagy lakáshoz a főváros agglomerációjában.
A gyömrői, a fóti, a veresegyházi, a sóskúti, a tököli, a dunabogdányi és a tahitótfalui területeket előnyben részesítők 400 ezer forintos átlagos négyzetméterár alatt vásárolhattak ingatlant, a drágább települések közé pedig a teljesség igénye nélkül szokásosan például Budaörs, Törökbálint, Szentendre tartozott – sorolta.
A Duna House ügyfelei között végzett felmérés alapján főként nagyobb, tágasabb otthon reményében választják a vásárlók a fővárost övező területeket, de sokan az otthonteremtési támogatások igénybevételével első, saját ingatlanjukban, csendesebb, tisztább levegőjű környezetben szeretnének családot alapítani. A Duna House-barométer legfrissebb adatai szerint továbbra sem változott a tendencia, most is főként a nagyobb, 80-100, valamint a 100-120 négyzetméteres ingatlanokat keresték és vásárolták az ügyfelek Pest vármegyében.
Benedikt Károly megjegyezte: noha sokan vásárolnának új építésű házat vagy lakást, azonban az új építésűek esetében nem lehet számítani az árak mérséklődésére. Sok család a nehezített körülmények miatt kevesebb hitelre jogosult, ami ugyancsak a használt ingatlanok felé tereli a vásárlókat, és változatlan tendencia, hogy a babaváró támogatást is legtöbben ingatlanügyleteikhez használják fel. E körülményeknek együtteseként a 2023 során teljesült Pest vármegyei adásvételek 12 százalékában szerepeltek új építésű ingatlanok. Az értékesített használt ingatlanok 36 százaléka jó állapotú volt – tette hozzá Benedikt Károly.
Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai alapján a fővárosi agglomerációban a tulajdonosi hirdetési árak stagnálnak, de ahol sikerült eladni az ingatlant, ott szinte kivétel nélkül csökkentették az árat. Válaszukban kiemelték, nem az alapterületre, hanem az árra érzékenyek a vevők, a drágább ingatlanok iránti érdeklődés alacsony, az árérzékenység egyértelműen a használt lakások felé tereli a vásárlókat.
Az árak jövőbeni alakulását jól előrevetíti az adásvételek számának változása – hívták fel a figyelmet. A KSH utolsó, 2022. IV. negyedéves lakáspiaci elemzése szerint csak Budapesten bővült minimálisan a forgalom, Pest vármegyében visszaesett a kereslet a negyedik negyedévben.
Lapunk ingatlantípusokra vonatkozó kérdésére elmondták, ugyancsak látványosan befékeződött általában az önálló házak forgalma, aminek alapja a lakáspiacra jellemző, alapjában fagyos hangulat mellett az, hogy a rezsidíjak emelkedése is ezt a szegmenst érinti leginkább. Mivel az agglomerációs területek lakásállományának nagy része önálló ház, ikerház és sorház, az OTP Ingatlanpont szakértőinek várakozása szerint ezen a részpiacon megmutatkozó, átlagnál nagyobb forgalomesés miatt egy darabig nem folytatódik az elővárosi területek árszintben való felzárkózása Budapesthez és a főbb nagyvárosainkhoz. Fontos azonban tisztázni – mutattak rá –, hogy a kisebb, rezsivédett, modern lakások most válságállóbbnak bizonyulnak, mivel itt kevésbé látványos a piaci visszaesés.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Branstetter Sándor)