A lakosságszám-bővülés felveti az infrastrukturális kihívásokat. Balogh László szerint a nehézségek ellenére nem hallani például olyat, hogy az elektromos hálózat ne bírta volna el a terhelést vagy hogy komolyabb férőhelyhiány lenne valamely intézményben. A bővülésben van szerepe az állami támogatásoknak is, sokan az otthonteremtő támogatások segítségével költözhettek sorházba, ikerházba vagy épp önálló családi házba, és ahol igény volt rá, bővültek az óvodai, iskolai férőhelyek. Korábban írtunk róla, a Magyar falu program is az infrastrukturális fejlesztéseket célozza, a falusi csok pedig eleme ennek.
Visszavándorlás, kétirányú vándorlás
Balogh László felhívta a figyelmet: bár a fővárosi agglomerációt nézve negyvenezer kiköltözőre huszonötezer visszaköltöző jut, a folyamat mindig is kétirányú volt. Az első kiköltöző generációk (amelyek a kilencvenes években kerestek kintebb lakhatást) visszaköltöznek a nagyvárosokba, és a 2022-es év és annak történései, változásai is fordulópontot hoztak, felértékelődtek például a rezsivédettnek számító ingatlanok és az energiahatékonyság.
Csökkenő Budapest–vidék árolló
Az agglomeráció felértékelődésének van még egy hozadéka – mutatott rá Balogh László. Azzal, hogy (már) nem minden a fővárosba települ, és a környező települések drágulnak, csökken a „vízfejűség”, illetve a Budapest–vidék árolló is. Azzal, hogy a piac kiegyensúlyozottabbá válik, az (ingatlan)vagyoni különbségek is mérséklődnek, és már nem feltétlenül Budapest a legjobb választás, ha befektetési céllal veszünk ingatlant, hanem például Székesfehérvár vagy éppen Tatabánya is nagyobb hozammal kecsegtet. Például egy veszprémi vagy pécsi ingatlan is nagyobb mértékben drágul, mint a budapestiek – zárta gondolatait a szakértő.
Borítókép: illusztráció (Fotó:Magyar Nemzet)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!