Győr-Moson-Sopron kettős gyarapodásához – a lakásszám 11,1 százalékos növekedése mellett – kellett egy jelentős, népességarányosan 7,9 százaléknyi betelepülés is, így jöhetett ki összességében a 4,4 százalékos lélekszám-növekedés. A győri iparfejlesztések már röviddel a rendszerváltás után megmozgatták a lakásberuházók fantáziáját is – emlékeztet a vezető elemző –, az utóbbi időszakban pedig már a környező falvakban is születnek új településrészek az újépítések nyomán – mutatott rá Valkó Dávid.
A vármegyék egy másik csoportjában bár a lakásállomány az átlag felett nőtt, az ott lakók száma jelentősebben csökkent. Ez az ellentmondás legmarkánsabban Somogyban tűnik ki, ahol az előbbi 10,2 százalékkal gyarapodott, míg az utóbbi 7,5 százalékkal csökkent. Valkó Dávid szerint ebben a Balaton, mint befektetési célpont vonzereje mutatkozik meg. „Az itt ingatlant vásárló tömegek nem feltétlenül költöznek a tó mellé, hanem inkább csak második-harmadik lakásnak, nagyrészt befektetésnek veszik az ottani lakásokat, házakat. Ez a Balaton-effektus – ha gyengébben is, de – élénkítően hatott a veszprémi (lakás: +7 százalék, lakosság: –4,7 százalék) és a zalai (+4,3 illetve –6,7 százalék) lakáspiacra is.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Marjai János)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!