Orbán Balázs szerint zsákutcába hajtott a Nyugat

A kilencvenes évek külpolitikai reflexei ma már nem kínálnak megoldást a kontinens súlyos válságaira – állítja a miniszterelnök politikai tanácsadója. Orbán Balázs szerint nem Magyarország szigetelődött el, hanem a külpolitikai gondolkodás rekedt meg egy idejétmúlt logikában, amely vak engedelmességet követel a brüsszeli döntéseknek.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Fotó: Purger Tamás Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Valóban létezik zsákutca – de nem ott, ahol azt sokan látni vélik. Orbán Balázs szerint nem a magyar kormány álláspontja okozza hazánk elszigetelődését, hanem azok a reflexek, amelyek még mindig a kilencvenes évek gyors integrációs logikáját követik. A politikai tanácsadó a Facebook-oldalán tette közzé álláspontját, miután Bába Iván volt külügyi államtitkár egy cikkében azzal vádolta a kormányt, hogy az uniós elvárásoktól való eltérés elszigetelte Magyarországot az Európai Unión belül.

Orbán Balázs szerint nem Magyarország zsákutcásodott el, hanem a brüsszeli külpolitikai gondolkodás. A politikai tanácsadó új doktrínát sürget az EU válsága miatt.
Fotó: AFP

Orbán Balázs szerint a régi gondolkodásmód zsákutca

A tanácsadó elismerte, hogy Bába Ivánnak nagy szerepe volt a rendszerváltás utáni jobboldali külpolitikai doktrína kialakításában, amelynek középpontjában a nyugati világba való mielőbbi beilleszkedés állt. Ez a gondolkodás abból indult ki, hogy a NATO- és EU-tagság olyan előnyökkel jár, amelyek messze felülmúlják az alkalmazkodásból fakadó hátrányokat. A gyors integráció érdekében minden fél – jobboldali és baloldali egyaránt – hajlandó volt engedményekre. 

Ennek a korszaknak vége

– jelentette ki Orbán Balázs, hozzátéve: a helyzet ma teljesen más, hiszen a cél – az integráció – már megvalósult, a körülmények viszont radikálisan átalakultak. A tanácsadó szerint a Bába-féle álláspont abból az elavult feltételezésből indul ki, hogy az uniós döntések változatlanul biztosítják a jólétet és a biztonságot, ezért azokat akkor is végre kell hajtani, ha sértik a nemzeti érdeket. Ezzel szemben Orbán világossá teszi: 

Európában jelenleg két dolog nincs: biztonság és jólét.

A miniszterelnöki tanácsadó szerint az Európai Unió háborús projektté vált, gazdasági hanyatlása pedig a félrekalkulált döntések következménye. Eközben sokan még mindig úgy tekintenek Brüsszelre, mint ami megkérdőjelezhetetlen normákat diktál. 

Szerintem ez nem így van. Létezik egy kör, akik szerint igen: a föderalista baloldali-liberálisok

– írta. Orbán Balázs szerint a jelenlegi válság közepette éppen az ilyen gondolkodás veszélyes, mert a feltétlen engedelmesség nem megoldás, hanem zsákutca. Példaként a migrációs paktumot említi: amennyiben Magyarország elfogadná az uniós javaslatokat, évente mintegy 16 ezer migránst kellene befogadnia, vagy személyenként 20 ezer eurót fizetnie más tagállamok számára. Emellett kötelező lenne befogadóhelyeket fenntartani, szociális ellátást biztosítani, valamint végrehajtani a menekültügyi és visszaküldési döntéseket.

A migrációs ellenállás működött

Orbán Balázs szerint a migráció kérdése kitűnően megmutatta, hogy létezik más út is, mint amit Brüsszel diktál. Ha a magyar kormány nem állt volna ki az első pillanattól fogva, akkor a kontrollálatlan migráció ma már az egész unió hivatalos politikája lenne. Ehelyett viszont – részben Magyarország következetes ellenállásának köszönhetően – ez mára megosztó, vitatott kérdéssé vált, és alternatívák is napirendre kerültek.

Mi a jó döntéseinkből, nem pedig a rossz döntések feltétel nélküli követéséből kovácsolunk politikai tőkét. Ez az új korszak logikája

– fogalmazott. Az új külpolitikai doktrína lényege szerinte az aktív jelenlét, a nyitottság és a szuverenitás védelme, nem pedig a külső normák kritikátlan átvétele. A tanácsadó úgy látja, a régi hozzáállás nem alkalmazható a mai helyzetre. 

A Bába-féle doktrína szerinte abból indul ki, hogy „ne rendetlenkedjünk, hanem bízzuk magunkat azokra, akik a saját országaikat pár évtized alatt lepusztították – minden tiszteletem mellett – nem tűnik életképes javaslatnak”.

Orbán Balázs hangsúlyozza, hogy az uniót nem kívülről kell megváltoztatni – Magyarország maga is az unió része, így a közös döntések alakításában is joga és lehetősége van részt venni. 

A brüsszeli liberális elit gondolkodását nem tudjuk megváltoztatni, de az Európai Uniót igen, hiszen mi magunk vagyunk az unió.

A cél szerinte egy olyan Európa, ahol „béke és pezsgő gazdasági élet van, nem pedig háborús készülődés és emiatti elszegényedés”. A föderális szuperállam helyett a szuverén nemzetállamok együttműködésére épülő uniót támogatja, és világossá teszi: 

Elnyomó szuperállamot, a liberális álmot pedig köszönjük, nem akarunk – az ugyanis rémálom lenne.

Borítókép: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Fotó: MTI/Purger Tamás)