A tavalyi első negyedévben érezhető szárnyalást egy visszafogottabb, kínálati oldalról erősödő, keresleti oldalról gyengülő piac váltotta fel, ami a nem belterületen, hanem a településeken kívüli, zártkerti telkeken elhelyezkedő hétvégi házakra is igaz – közölte lapunk megkeresésére Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád
Balaton, az örök sláger
Az örök slágernek számító Balaton környékén a megszokottnál gyengébb volt a kereslet – ismertette Benedikt Károly –, azonban a déli parton így is nagyobb aktivitást tapasztaltak a Duna House értékesítői az idei első negyedévben, mint az északi parton. Megszűnt az úgynevezett ingatlanturizmus, kevesebb az érdeklődő, akik jóval megfontoltabbak, ugyanakkor komolyabb szándékkal érkeznek. A déli part népszerűségét főként a vízparti ingatlanok keresettsége magyarázza, valamint az sem elhanyagolható szempont, hogy alapvetően alacsonyabb négyzetméteráron lehet ingatlanhoz jutni itt, mint az északi területeken.
A Balaton kapcsán az OTP Ingatlanpont szakértői egy minapi gyűjtésüket idézték, eszerint az északi parton a kereslet csökkenése érezhető. Számottevő érdeklődés csak a tó 5-15 kilométeres körzetében van, továbbra is elsősorban a kisebb értékű házakat, telkeket és a pincenyaralókat keresik.
A déli parton árnyaltabb a kép, márciusra eltűntek a külföldi érdeklődők, aki mégis jön, az azzal szemesül, hogy két év alatt jelentős árnövekedés volt a piacon. Az újépítésűek iránt csökkent a kereslet, a négyzetméterárak itt egymillió forint körüliek, a beruházók az árak mérséklése helyett inkább kivárnak.
A kereslet ugyanakkor nem szűnt meg teljesen, telket és házakat keresnek 20-50, esetleg 60 millió forintért. Ezt nagy ugrás követi, a több száz millió forintért kínált ingatlanokban a cégek látnak fantáziát, érdekes módon egy 800 millió forintba kerülő századfordulós villára hamarabb akad érdeklődő, mint egy tizedannyiba kerülő lakásra.
A használt ingatlanok esetében azonban van lehetőség alkura, ennek mértéke elérheti a tíz százalékot is akár.
Velencei-tó, a fővárosi agglomeráció része
Annak ellenére, hogy a Tisza-tó kiterjedése nagyobb, az országon belüli elhelyezkedése és megközelíthetősége, illetve a kiépült turizmusa miatt mégis a Velencei-tó jön számításba elsőként a Balaton után. Benedikt Károly itt rámutatott: a Velencei-tó az alacsony vízszint miatt ideiglenesen veszített a népszerűségéből a nyaralót keresők körében, de a helyzet normalizálódásával várhatóan újra fellendül majd a tó közelében lévő ingatlanok iránti kereslet.
Az OTP Ingatlanpont a Velencei-tó kapcsán úgy összegzett, a tó a fővárosi agglomeráció része lett, a térség nagy előnye, hogy tiszta, csendes, nyugodt, ugyanakkor innen egy órán belül elérhető a főváros. A déli parton, ahol a vasút is fut, leginkább lakások, kisebb telkek, apróbb kertkapcsolatos otthonok iránt érdeklődnek. Itt a középosztály keres lakhatást és nyaralót egyaránt, míg az északi oldalon, Sukoró környékén, ahol lényegében nincs tömegközlekedés, jellemzően a tehetősebbek ingatlanjait találjuk.
Tisza-tó és az energetikai szempontok
A nyaralópiacot is kiemelten érintő ingatlanpiaci áremelkedés és a szűkülő vízparti kínálat miatt a második ingatlanra kevesebbet szánó vásárlók körében egyre népszerűbb lett az előbbiekhez képest jóval megfizethetőbb Tisza-tó. Benedikt Károly figyelmeztetett, hogy aki itt szeretne vásárolni, érdemes figyelembe vennie, hogy az őszi, téli szezonban árvízvédelmi okból a tó egy részét leengedik, így aki egész évben látogatható, kiadható nyaralót keres, annak a déli területek kínálatából érdemes válogatnia.
Hangsúlyozta azt is, az energetikai paraméterek fontossága minden eddiginél jobban előtérbe került az érdeklődők számára mind az üdülővárosok belterületén, mind a zártkerti területeken. Így hiába megfizethetőbb egy zártkerti ingatlan, mint egy belterületi lakóingatlan, a vásárlók sokkal alaposabban vizsgálják meg az épületek energetikai jellemzőit, mint korábban. Ami az egész éves lakhatást illeti, fűtési szempontból megfontolandó, hogy a sűrűn lakott területekhez képest a külső részeken jóval hidegebbek az esték.
Benedikt Károly kitért arra is, az emelkedő kamatkörnyezet sokak számára megnehezíti a hitelhez jutást, és pont a megfizethetőségük miatt jönnek szóba a zártkertek, bár az ilyen típusú ingatlanok szegmense is jelentős, több mint másfélszeres áremelkedésen ment keresztül az elmúlt 4-5 év során. Ráadásul zártkertek esetén gyakori, hogy már csak névleg sorolhatók a gazdasági épületek közé, belülről már minden szempontból lakóingatlannak felelnek meg. Ha pedig lakhatás és komfort, ismét előtérbe kerül az energetika, ami az árakra is kihat: Komárom-Esztergom megyében a 30-40 milliós zártkerti ingatlan sem ritka, de alapvetően helyrajzi kérdés a népszerűség és az ár is. A Duna menti, a Dunakanyarban található települések hétvégi házainak árazását, a Szentendrén vagy például Biatorbágy vonzáskörzetében található zártkerti ingatlanok árait szinte össze sem lehet hasonlítani a keleti régiókban található zártkerti ingatlanokéval, ahogy a népszerű borvidékeken található zártkertek is lényegesen más értéket képviselnek – magyarázta a szakértő.
Ahogy a lakóingatlanpiacon is hónapról hónapra növekedő kereslet tapasztalható, úgy a jó idő közeledtével a nyaralók szegmensében is erősödő érdeklődésre számítanak a Duna House szakértői. A gazdasági helyzet stabilizálódása és a kamatkörnyezet normalizálódása fokozhatja a hitelfelvételi kedvet, ez azonban inkább az otthonteremtési céllal vásárlók körében növeli majd az érdeklődést. A második ingatlanra, nyaralóra költők ugyanis viszonylag ritkán vesznek igénybe hiteles segítséget, főként meglévő megtakarításaikból gazdálkodnak.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)
