Nincsenek nagy különbségek a régiónkénti és az ingatlantípusonkénti keresletcsökkenés mértékei között, általánosan elmondható, hogy a kereslet visszaesett, a kínálat pedig bővült – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A kereslet változása 35 és 55 százalék körül mozog, a legnagyobb csökkenést Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas vármegyékben mérték (58, illetve 55 százalék), a legkisebb mértékben Békés, illetve Hajdú-Bihar vármegyékben esett a kereslet, 23, illetve 29 százalékkal. A számok a második és harmadik hónapra vonatkoznak, az előző év azonos időszakát alapul véve, február és március között nincs érdemi, kimutatható eltérés.
Balogh László rámutatott, az országos átlag nem mutat jelentős szórást, ami felborítaná a piaci viszonyokat, nem állt elő olyan helyzet sem, hogy a befektetők csak valamely régió iránt mutatnának érdeklődést.
Továbbra is a jó állapotú ingatlanokat keresik
Az állapot szerinti kereslet sem mozdult el jelentősen: amíg egy éve a vevők 72 százaléka érdeklődött a jó állapotú vagy felújított ingatlanok iránt, és csak 28 százalék keresett felújítandót, addig idén 73 és 27 százalék ugyanez az arány. Továbbra is a felújított, jó minőségű ingatlanokra van nagyobb kereslet és persze érdeklődés, utóbbiak és a tényleges tranzakciók száma együtt mozog, aránylanak is egymáshoz.
A jobb állapotúak iránti kereslethez hozzájön még az is, hogy sokaknak bele kell férniük a keretbe, drágultak a hitelek, a minőség iránti kereslet pedig az energiahatékonysággal függ össze – mutatott rá Balogh László.
Úgy tűnik ugyanakkor, az energiahatékonyság a fűtési szezont és a kezdeti bizonytalanságot követően is szempont marad. A szakértő ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy eddig az alacsony energiaárak miatt a felújítások nem hoztak akkora megtérülést, ami miatt érdemes lett volna belevágni, sokan ezért nem is tették meg azt.
A Kádár-kocka, a vidék panelja
Az egyes ingatlantípusokat vizsgálva elmondható, hogy amíg a keresletcsökkenés országos mértéke az első negyedévben 46 százalék 2022 első negyedévéhez viszonyítva, addig az ikerházak iránt 55 százalékkal esett a kereslet, a legkevésbé pedig a panellakásoktól fordultak el a vevők (mindössze 35 százalékkal mérséklődött a számuk). A családi házak esetén bár 45 százalék ez az arány, e kategórián belül viszont van egy ingatlantípus, ami meglehetősen értékállónak bizonyul, ez pedig a Kádár-kocka. A megyeszékhelyeket vizsgálva – ahol kellően nagy a piac, és jelentős számban találhatók ilyen házak – az látszik, hogy éves összevetésben ezek a házak, valamennyi állapotút ideértve, átlagosan 17 százalékkal drágultak, a KSH átlaga 13 százalék. Érdekes még a januárhoz képesti árváltozás: a Kádár-kockák ára három százalékkal nőtt év eleje óta, a teljes ingatlanállományra vonatkozó átlag másfél százalék – ismertette Balogh László.
Ezek a kockaházak pozitív értelemben a vidék paneljainak számítanak oly módon, hogy a házgyári lakásokhoz hasonlóan viszonylag egységesek, így jellemző előnyeik és hátrányaik is hasonlók. Emellett a panellakásokhoz hasonlóan népszerű ingatlantípusnak számítanak, aki családi házat keres, a hirdetések során biztosan belefut Kádár-kockába is. Tekintettel az előbb említett viszonylagos egységességre, kialakulhat a panelprogramokhoz hasonló olyan felújítási gyakorlat, amely a legfontosabb öt-tíz elemet foglalja magában – ez nem csupán a fűtésrendszert vagy a nyílászárócserét foglalja magában, hanem egyéb belső átalakításra is kiterjed. A szakember szerint a jelenlegi gazdasági környezetben ez az elterjedő modernizáció jót is tehet az építőiparnak. Ha pedig ez a kedvező hatás megjelenik az ágazatban, az a GDP növekedéséhez is hozzájárulhat.
Nyitókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Róka László)
