Mutatjuk, mi minden befolyásolja az albérletek árát

Amíg az eladó lakások, házak piacán nőtt a kínálat és csökkent a kereslet, addig az albérletpiacon stagnálás látható és az árak is újból felfelé mozdultak. Az albérletetek piaci folyamatainak hátterét szakértő világította meg lapunknak.

– Ha az albérletpiaci folyamat alakulását vizsgáljuk, az árak esetében érdemes a statisztikai hivatal 2015-ös (lakbérindex) számait kiindulási alapnak tekinteni. A koronavírus-járvány 2020-ban megakasztotta az addig öt éve tartó áremelkedést, majd 2022 nyarára az albérletárak visszatértek a korábbi szintre – mondta lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Jelezte: a kínálat 2021-ben járt a csúcson, ám azt felszívta a kereslet, az albérletárak emelkedése pedig tavaly év végére ismét megtorpant.

– A bérbeadók elbizonytalanodtak, hogy bérlőik a nagyobb rezsi mellett a lakáskiadás díját is ki tudják-e gazdálkodni, ezért inkább nem emeltek. Az idei év eleje inflációs csúcsot hozott, ugyanakkor a minimálbér is emelkedett, ahogy a többi bérsávban is nőttek a keresetek. Ezt a bérbeadók is beárazták, így ha kis mértékben is, de újból drágulnak az albérletek – magyarázta a szakértő. 

Az áremelkedés ugyanakkor nem éri el az infláció mértékét, ráadásul az a bérbeadó, aki odafigyel az ingatlanjának állapotára, annak sokkal többet ér egy megbízható bérlő néhány plusz százaléknyi áremelésnél.

Lapunk kérdésére Balogh László elmondta azt is, hogy amíg az eladó lakások ára és az irántuk való kereslet csökkent, addig a bérleti piacon stabil a kereslet. Aki szeretné kiadni ingatlanát, az ezután is megteszi, bár egy-két évre állampapírba fektetni jobb befektetés. A lakáskiadás nagyvárosi környezetben az amortizációt és a jövedelemadót nem számítva öt-hat százalékos hozamot jelent, az állampapír jelenleg ennek közel háromszorosát.

A többség a saját tulajdonú ingatlant részesíti előnyben az albérletek helyett. Fotó: Bach Máté

A szakember kiemelte, nincs arról szó, hogy azok, akik eddig lakásvásárlást terveztek, most tömegével bérlőkként jelennének meg a piacon. Egyfelől azért, mert a jelenlegi hitelkörnyezet ellenére az árak csökkenése miatt többen továbbra is a vásárlás mellett döntenek. Aki pedig a drágább hitelezés miatt mégsem tud vásárolni, nem szívesen fordítja a pénzét albérletre sem. Néhány egyedi élethelyzet, például ikrek születése, haláleset, válás terelheti inkább a tulajdonosokat az albérletpiacra.

Ami még az árakat illeti, szűkül a Budapest–vidék olló. Mivel a bérleti szerződések rövidebb távra szólnak, a piac is gyorsabban változik. Érdekes, hogy amíg az eladási árakat tekintve egyes nagyvárosok (például Győr vagy Debrecen) két-három évvel követik a fővárost, addig albérletek tekintetében ma ugyanezeken a helyeken annyit kell fizetni, mint tavaly ilyenkor Budapesten. Az árszintváltozás annak is köszönhető, hogy ahol beruházások folynak és új munkahelyek jönnek létre, ott gyorsabb ütemben nőnek a bérek is.

A szakértő végül kitért arra is, hogy Magyarországon továbbra is előnyt élvez a saját tulajdonú ingatlan. Ebben az is szerepet játszik, hogy a nehezebb időszakokban, válságokban nagyobb bizonytalanságot okoz, és további terheket jelent, ha még a bérleti díjat is ki kell fizetni. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Pesti Tamás)