A jelenleg érvényben lévő szabályozás értelmében az egyszerű bejelentéshez kötött újépítésű lakóingatlanoknak 2024. július 1-jétől kell megfelelniük a korszerűnek számító, megújuló energiaforrást is hasznosító BB energetikai besorolás előírásainak – emlékeztettek lapunk megkeresésére küldött válaszukban az OTP Ingatlanpont szakértői. Az, hogy a három otthonteremtési megoldás – építési telek, bontandó ház vagy teljes lakásfelújítás – közül melyik a legjobb megoldás, nagyban függ a telek vagy ingatlan földrajzi elhelyezkedésétől, az adottságoktól és a vételártól is. Fontos tényezők még az új lakóépület tervezési és kivitelezési költségei – sorolták.
Azonban ugyanígy meghatározó a habitus, mennyire hajlandó valaki belevágni egy építkezésbe, főleg úgy, hogy az építőanyagok áremelkedése és a szakemberhiány miatt az utóbbi években nemcsak a magánerős építkezések költsége, hanem a megvalósítás körüli esetleges bizonytalansági tényezők száma is növekett.
Általánosságban elmondható, meglévő ingatlan átalakítása vagy ingatlan bontása és új építése esetén a legkisebb az esélye annak, hogy a telekkel kapcsolatos, előre nem látható szituációval, jogi problémával találkozzon a vásárló. Új ingatlan építése esetén, a telek bekerülési költségével nem kalkulálva, a „legköltséghatékonyabb” megoldás az új lakóépület felépítése egy üres, de már közművesített építési telekre. A szakértők hozzátették, közművesítetlen telkek ugyan jellemzően olcsóbbak, de a víz, gáz, villany, csatorna bekötések kiépítse jelentős összeget és időt emészthet fel.
Válaszaik alapján a legösszetettebbnek a bontás (és az azt követő építkezés) tűnik. Meglévő épület bontása esetén ugyanis számolni kell a bontás engedélyezésének folyamatával és a bontott anyagok elszállításának és kezelésének költségeivel.
Az, hogy a bontott építőanyagokat újra lehet-e hasznosítani, függ azok minőségétől és az építtető elvárásaitól. Emellett érdemes kalkulálni a bontott és felhasználni kívánt építőanyagok tisztításának költségével is – mutattak rá.
