A budapesti agglomerációs települések iránti keresletnövekedés nem újkeletű jelenség, a fővárosi ingatlanárak folyamatos emelkedése miatt évről évre egyre többen fordultak az otthonkeresés során a jóval megfizethetőbb agglomeráció felé. A népszerűség tekintetében viszont látható szórás – közölték lapunk megkeresésére az OTP Ingatlanpont szakértői. Hozzátették, ezt a folyamatot erősítette tovább a koronavírus-járvány és ezzel együtt az otthoni munkavégzés terjedése, ezek következtében például felértékelődött a kertkapcsolat, zöldterület megléte.
Ennek megfelelően az agglomerációs települések lakosságszáma az utóbbi időben többé-kevésbé mindenhol bővült 2019-hez képest.
Az egyik népszerűséget vizsgáló módszer szerint a 2019–2021 között beköltözők számát viszonyítjuk a három évvel ezelőtti lakosságszámmal, azaz hogy az újonnan beköltözők száma a 2019-es lélekszámhoz mérve hány százalékot tesz ki. Ez alapján sokan választották lakóhelyül Nagytarcsát, az újonnan érkezettek száma a 2019-es lélekszám harmadát teszi ki, Délegyházán ez az arány harminc százalék, a legkevesebb új lakos Százhalombattára érkezett, a 2019-es lakosságszám 7,8 százaléka. Vác, Vecsés és Gödöllő plusz tíz százalék körüli új beköltözőt tudhat magáénak.
Még pontosabb képet kaphatunk a szakértői válasz szerint az egyes települések népszerűségéről akkor, ha a 2019–2021 közötti oda- és elköltözők számának különbségét osztjuk el az adott település 2019. év végi lakosságszámával. Az így kapott százalékos érték a települések méretétől függetlenül jellemzi, hogy egy-egy település az adott időszakban mennyire volt vonzó a beköltözők számára és mennyire tudta megtartani lakosságát, azaz összességében mennyit tudott profitálni a költözésekből. Ezt a listát szintén Nagytarcsa vezeti, itt immár minden tényezőt figyelembe véve kicsivel több mint ötödével nőtt a lakosság, Délegyházán pontosan húsz százalékkal. Gödöllő lélekszáma gyakorlatilag változatlan maradt a vizsgált elmúlt pár évben, mg Százhalombattáé minimálisan csökkent.
A népszerűségi listához hozzájön az is, hogy a keresletnövekedés hatására az ingatlanárak is megemelkedhetnek annyira, hogy az már gátat szabhat a további bővülésnek, mivel a beköltözések mellett elindul egy kiköltözési hullám is, például azért, hogy egy olcsóbb településre költözve az ingatlan értéknövekedését nyereségre váltsák a tulajdonosok.
Az otthonteremtő támogatások piacformáló hatása tetten érhető – mutat rá az OTP Ingatlanpont szakértőinek vonatkozó kérdésünkre adott válasza. Az otthonteremtési támogatások, mivel többnyire gyerekhez, alapterülethez kötődnek, a nagyobb ingatlanok irányába tolták el a keresletet, ami az olcsóbb és jellemzően a belvárosinál nagyobb alapterületű agglomerációs lakások piacának kedvezhet. A falusi csok forgalomélénkítő hatása a fővárosi agglomerációban azért alacsony, mert ott van a legkevesebb olyan település, ahol igénybe vehető.
Két és félszeres drágulás 2015-höz képest Töretlen növekedést mutatnak az Európai Unió legfrissebb, 2022. második negyedévének eredményeit összesítő lakáspiaci adatai az OTP Ingatlanpont tegnapi közleménye szerint. Az eladási árak átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A magyarországi drágulás üteme ennek több mint kétszerese volt, nálunk az árak egy éves távon 22,8 százalékkal nőttek. Nyárra a hazai lakáspiac egy sajátos rekordot is felállított: az összevont lakáspiaci árindex, amely a 2015-ös állapotokhoz viszonyít, elérte a 250,9 százalékot, azaz ugyanaz a lakás két és félszer annyiért kelne el, mint 2015-ben.
Borítókép: Nagykovácsi látkép. Az agglomerációs települések lélekszáma az utóbbi időben mindenhol bővült 2019-hez képest (Fotó: Havran Zoltán)
