A magyarok még ismerik a szabadság árát
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója felidézte: 1989-ben abban reménykedtek, hogy megtörténik a kommunizmus bűneivel szemben ugyanaz az igazságtétel, ami a második világháborút követően lezajlott a nácikkal szemben, ám csalódniuk kellett. A világból ugyanis hiányzott a bátorság és a becsület ahhoz, hogy a kommunizmus korszakát bűntettei feltárásával és elítélésével zárja le, a rendszerváltoztatás után pedig több mint húsz évnek kellett eltelnie, hogy az Európai Unióban 2011-től emléknapon hajthassunk fejet a totális diktatúrák áldozatai előtt. Ám a közös főhajtás helyett, a nyugat-európaiak nélkül még mindig csak mi hajtunk fejet – figyelmeztetett.
Felidézte, hogy mi, magyarok saját bőrünkön tapasztaltuk meg a nemzeti szocializmus és nemzetközi szocializmus eleven valóságát. Szuverenitásunkat elvették, függetlenségünket megszüntették, gyűlöleten és kirekesztésen alapuló terrorrendszert vezettek be. A mértéket egyik rendszer sem ismerte, és a kimeríthetetlen faji és osztálygyűlölet, az erkölcsi törvények semmibevétele, a cinikus, emberellenes magatartás tíz- és százmilliók halálához vezetett. Szerinte
nekünk, magyaroknak komoly dolgunk és felelősségünk van abban, hogy felnyissuk Európa nyugati felének szemét, mert mi még emlékszünk, mi még ismerjük a szabadság árát.
A megszerzett tudás pedig kötelez minket arra, hogy tisztelegjünk az áldozatok, a hőseink előtt, kötelez arra, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk, hogy áldozatuk ne legyen hiábavaló, figyelmeztető jellé nemesedjen – mondta Fekete Rajmund.
Az emlékezés résztvevői megkoszorúzták az emlékművet.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!