Rétvári Bence: Olyan Európában hiszünk, ahol a családot és a nemzetet senki sem támadja

A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja annál is inkább fontos a Kelet-Közép-Európában élőknek, mert csökkentheti az Európán belüli kettős mércét – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az idei fővárosi megemlékezésen. Mint hangsúlyozta, soha többé nem fordulhat elő Európában, hogy gyilkos ideológiák vegyék át az irányítást és ne tartsák tiszteletben az emberek méltóságát és a nemzetek szuverenitását. Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerint a magyaroknak komoly felelősségük van abban, hogy felnyissák Európa nyugati felének szemét.

A totalitárius diktatúrákban az a közös, hogy tagadják a nemzetek szuverenitását, a családok fontosságát és az emberi méltóságot, szembehelyezkednek a kereszténységgel – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján az Egyetemisták parkjában álló Memento, 1945–56 emlékműnél tartott megemlékezésen.

Rétvári Bence a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján tartott megemlékezésen (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Az államtitkár kiemelte: amikor valaki tagadja a család fontosságát, a nemzetek önrendelkezése helyett a nemzetköziséget hirdeti és az európai identitást jelentő kereszténységet egy másfajta konstruált ideológiával akarja leváltani, akkor veszélyt kell szimatolni, fontos a szuverenitás, a család és a kereszténység védelme. Mindkét 20. századi önkényuralmi rendszer a gyűlöletre épült, vagy faji, vagy osztályalapon – tette hozzá.

Az emléknap csökkentheti az Európán belüli kettős mércét

A politikus emlékeztetett: az Európai Unió 2011-ben, az első magyar uniós elnökség idején fogadta el azt a határozatot, amely a totalitárius diktatúrák emléknapjává nyilvánította augusztus 23-át, azt a napot, amikor 1939-ben megszületett a Molotov–Ribbentrop-paktum. Vagyis egészen 2011-ig kellett várni, hogy uniós szinten legyen egy emléknapja annak a sok millió embernek, akiket a kommunista ideológia jegyében meggyilkoltak, bebörtönöztek, akiktől elvették a jövőjüket. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a sztálini Szovjetunió és a náci Németország a háború elején még szövetségesek voltak és közösen számolták fel szuverén államok önállóságát, a paktum megkötése után ideológiailag is egy húron pendült a két diktátor.

Az emléknap annál is inkább fontos a Kelet-Közép-Európában élőknek, mert csökkentheti az Európán belüli kettős mércét.

Vagyis fontos, hogy ne csak magyarok, lengyelek és litvánok emlékezzenek a kommunizmus időszakára, hanem váljon egész Európa történelmének részévé.

– Ugyanakkor továbbra is azt érezzük, hogy ismernünk kell a nyugat-európai tragédiákat, miközben mintha Nyugat-Európa nem érezné kötelességének, hogy Európa keleti felének a tragédiáját megismerje és osztozzon az áldozatok iránti kegyeletben. Vagyis az emléknap arra is figyelmeztet, hogy a nyugat-európai országok vegyék figyelembe a kelet-európai országok történelemből fakadó adottságait, igényeit és elvárásait.

Soha többet nem fordulhat elő Európában, hogy gyilkos ideológiák vegyék át az irányítást és ne tartsák tiszteletben az emberek méltóságát és a nemzetek szuverenitását. Mi egy olyan Európában hiszünk, ahol a családot, a nemzetet senki sem támadja, senki sem próbálja elvenni ezek értékét

– hívta fel a figyelmet Rétvári Bence.

A magyarok még ismerik a szabadság árát

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója felidézte: 1989-ben abban reménykedtek, hogy megtörténik a kommunizmus bűneivel szemben ugyanaz az igazságtétel, ami a második világháborút követően lezajlott a nácikkal szemben, ám csalódniuk kellett. A világból ugyanis hiányzott a bátorság és a becsület ahhoz, hogy a kommunizmus korszakát bűntettei feltárásával és elítélésével zárja le, a rendszerváltoztatás után pedig több mint húsz évnek kellett eltelnie, hogy az Európai Unióban 2011-től emléknapon hajthassunk fejet a totális diktatúrák áldozatai előtt. Ám a közös főhajtás helyett, a nyugat-európaiak nélkül még mindig csak mi hajtunk fejet – figyelmeztetett.

Felidézte, hogy mi, magyarok saját bőrünkön tapasztaltuk meg a nemzeti szocializmus és nemzetközi szocializmus eleven valóságát. Szuverenitásunkat elvették, függetlenségünket megszüntették, gyűlöleten és kirekesztésen alapuló terrorrendszert vezettek be. A mértéket egyik rendszer sem ismerte, és a kimeríthetetlen faji és osztálygyűlölet, az erkölcsi törvények semmibevétele, a cinikus, emberellenes magatartás tíz- és százmilliók halálához vezetett. Szerinte

nekünk, magyaroknak komoly dolgunk és felelősségünk van abban, hogy felnyissuk Európa nyugati felének szemét, mert mi még emlékszünk, mi még ismerjük a szabadság árát.

A megszerzett tudás pedig kötelez minket arra, hogy tisztelegjünk az áldozatok, a hőseink előtt, kötelez arra, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk, hogy áldozatuk ne legyen hiábavaló, figyelmeztető jellé nemesedjen – mondta Fekete Rajmund.

Az emlékezés résztvevői megkoszorúzták az emlékművet.

Megemlékezés a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Borítókép: Rétvári Bence a megemlékezésen (Fotó: MTI/Lakatos Péter)