Az új, novembertől hatályba lépő szabályozás ugyan eltekint attól, hogy az energetikai tanúsítvány sorszáma az adásvételi vagy a bérleti szerződés része legyen – mindössze a szerződés napjáig bemutatni, majd a birtokba vételig átadni szükséges –, a szakértők mégis azt tanácsolják az eladóknak, hogy ne várjanak a tanúsítvány elkészítésével az utolsó pillanatig – válaszolta lapunk megkeresésére Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. Hozzátette, az érdeklődőkről általánosan elmondható, hogy jóval megfontoltabbak nemcsak a döntéshozás, hanem már a keresési folyamat legelején is.
Az ár, a lokáció és az infrastruktúra mellett az ingatlan energiafelhasználása lett az egyik legfőbb paraméter a keresés során, akár vásárlásról, akár bérlésről legyen szó.
Arra is kitért, bevett szokás, hogy a tulajdonosok az eladásra vagy kiadásra szánt ingatlanok energiafelhasználását az energiaszámlákkal igazolják, holott ez a módszer az ott lakók változatos szokásai és igényei miatt nem mutat valós képet az ingatlan állapotáról. Napjainkban előnnyel indulnak azok az eladók, akik már az ingatlanhirdetésben feltüntetik az energetikai besorolást, illetve a tanúsítvánnyal igazolni is tudják azt.
Az új energetikai tanúsítvány a korábbinál még átláthatóbb és könnyebben értelmezhető segítséget nyújt majd a vevőknek és az eladóknak, hiszen külön értékeli majd például a fűtést, a légkondicionálást és a világítást is – sorolta Benedikt Károly, aki szerint pont a szemléletessége miatt érdemes mihamarabb tanúsítványt készíttetni.
Az érvényességi idő is változik, az új igazolások a korábbi tíz év helyett öt évig lesznek érvényesek. Aki november elseje után ad el vagy bérbe lakást, már az új formátumú tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Ennek ára ingatlantípusonként és alapterületenként továbbra is eltérő, panellakások esetében 13-14 ezer forinttól elérhető, kisebb családi házak esetében nagyjából húszezer forintól indulnak. Ami egységesnek tűnik, hogy háromszáz négyzetméter felett már egyedi ajánlatot adnak a szakértők.
Ösztönző változás, hogy amíg a másfél évtizede megalkotott módszertan még nem vette figyelembe az időközben elterjedt, korszerű épülettechnikai rendszereket, újfajta megoldásokat (például napelemek, LED-fényforrások), addig az új tanúsítványoknál már számítanak a korszerű megoldások.
Amennyiben napelemek kerülnek fel az épület tetejére, az módosíthatja az energetikai besorolást – hívta fel a figyelmet Benedikt Károly. Kérdésünkre elmondta még, világítási energia igénnyel a tanúsítás során a lakások és a családi házak esetében nem kell foglalkozni, csak a fűtési és melegvíz-előállító rendszer energiaigényeivel. Számos tényezőtől függ az összesített energetikai jellemző, azon belül is a megállapított energetikai kategória. Az energetikai tanúsítványban nem a hőleadó, tehát nem a radiátor típusa számít, hanem a meleg víz előállításának módja – ismertette Benedikt Károly. Összevetésül: egy (házközponti) fűtést és használati meleg vizet is biztosító kondenzációs kazán korszerűbb megoldásnak számít, mint ha a meleg vizet villanybojler, a fűtést szilárd vagy vegyes tüzelésű kazán biztosítaná vagy nem lenne központi fűtés kiépítve.
Ismert, az új építésű ingatlanoknál az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint változás, hogy nem a megújuló energiaforrások kötelező részarányát írják elő, hanem a rendelkezések a teljes életcikluson alapuló fajlagos szén-dioxid-kibocsátás felső határát állapítják meg, például a hulladékhőből vagy kapcsolt energiából származó távhő és távhűtés is egyenértékűvé válik a megújuló energiával.
Összességében a rugalmasabb felújítási és építési követelmények a hatékonyabb energiafelhasználást ösztönözhetik.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Branstetter Sándor)
