Átmnetileg lassul a lakásállomány megújulási üteme

Az ingatlanpiacon és az építőiparban 2023 lehet a mélypont, lassulhat a lakásállomány megújulási üteme. Az építőipari ágazat vonzó fejlesztési területként tekint a rozsdaövezetekre – hangzott el a Construma Nemzetközi Építőipari szakkiállítás nyitónapján tartott kerekasztal-beszélgetésen.

2021.03.16. Balatoni ingatlan építkezés foto: Kallus György/Világgazdaság

Egyértelműen csökkent az ingatlanpiaci kereslet. Bár a feszes munkaerőpiac pozitívan hat a lakáspiaci keresletre, egyelőre inkább a tranzakciószám, semmint az árak csökkennek. A mélypontot 2023-ra teszi a szakma, és jelentős változásra még 2024-ben sem számítanak – hangzott el többek között a 41. Construma Nemzetközi Építőipari szakkiállítás nyitónapján tartott kerekasztal-beszélgetésen. A lakásárak nem tudnak csökkenni Csikós Miklós, a Cordia Management Kft., műszaki igazgatója szerint, mivel nőttek a minőségi igények, valamint előtérbe kerültek az energetikai fejlesztések. Árat csak a műszaki tartalom rovására lehetne csökkenteni, egyértelműen drágulás várható, de ennek az üteme kisebb lehet.

Rozsdaövezetet hasznosítani és ott építkezni a legösszetettebb, ugyanakkor egy ilyen hasznosításnak mindenki nyertese lehet
 Fotó: Mészáros János

A tavalyi adásvételek jelentős részét használt ingatlanok tették ki, a megújulás üteme azonban lassulhat.

Banai Ádám, az MNB jegybanki eszköztárért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatóságának ügyvezető igazgatója összegzéséből kiderül, a legmeghatározóbb a munkaerőpiac magas foglalkoztatottsága az ingatlanpiac szempontjából is. Ami viszont mégis ellene hat, az a bizonytalan környezet. A vásárlók jelentős része ugyanis saját lakhatásra vásárol. Nehezebb hitelhez jutni, drágábbak a konstrukciók, szigorúbbak a feltételek, mint korábban. Ez negatívan hat a piacra, a kínálati oldalon pedig magas árakat találunk. A ténylegesen piacra kerülő új lakások száma csökkenhet, míg a használtakból több kerül piacra.
 

Vonzó területek a rozsdaövezetek

A rozsdaövezetek kapcsán elhangzott: egy elhagyott területet újból feléleszteni a legösszetettebb dolog az építőipari szakmán belül, előnyei a történelmében keresendők, a huszadik század iparosodásában, az ötvenes években létrehozott Nagy-Budapest létrejöttében. Az évtizedek során belterületté váltak, a város körbenőtte ezeket a területeket. Energetikailag szinte kompromisszummentes megoldások hozhatók létre: a természetes átszellőzés, a megújuló energiák használata, a közlekedési módok (beleértve a gyalogosokat és a kötött pályát is). Az előnyök miatt megéri az öt-tízéves időszak is, amibe beleértendők a kezeletlen tulajdonviszonyok, vagy ahol voltak, a káros anyagok kezelése, illetve talajjal kapcsolatos munkálatok.

A környezettudatosság eszköze is lehet a barnamezők hasznosítása, a meglévő zöldfelületekből ugyanis nem harap ki újabb részeket. Lényeges, hogy a hazai lakásállomány fele FF vagy annál rosszabb energetikai besorolású. Egy nagy volumenű fejlesztés az épületek évtizedekre vetített élettartamával jelentősen hozzájárul tehát a környezettudatossághoz: a korszerűség jegyében teret nyernek a hőszivattyús megoldások, a gázkazánokat csak nulla fok alatti hőmérsékleten kell bekapcsolni. Az elektromosenergia-igényt napelemes rendszerekkel segítik.

A Construma Nemzetközi építőipari szakkiállítás a Hungexpo területén szerdán nyílt meg, több mint 400 magyar és külföldi kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait április 2- ig. Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára a rendezvény megnyitóján elmondta, hogy fordulóponthoz érkezett az építésügy: az elmúlt évek mennyiségi növekedését most egy minőségi változásnak kell követnie. Kitért rá, az építészet, az építésgazdaság ügye kormányzati szintre került, és elindult egy jogszabály-alkotási folyamat, ami a beruházási törvény és a magyar építészetről szóló törvénytervezet formájában már kézzelfogható eredménnyel járt. Folyamatos a párbeszéd a szakmával.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)