Budapesten és a hazai nagyvárosokban egyaránt vannak kihasználatlan – jellemzően egykori ipari – területek, amelyek hasznosítása minden szempontból előnyös. A kormányzat az egykori rozsdaövezetek hasznosíthatóságát segítette az erre a célra létrehozott akciótervvel – emlékeztetett Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője annak kapcsán, hogy a lakásáfa visszaigényelhetősége vásárlói szempontból is vonzóvá tette a rozsdaövezeteket.
Fotó: Havran Zoltán
A szakértő kifejtette: a parlagon heverő egykori városszéli területek ma már sehogyan sem illeszkednek a városok szövetébe, a települések körbenőtték azokat, 2008 és 2014 között pedig a lakásállomány minőségi megújulásához képest jóval, több százezerrel kevesebb új lakás épült meg – az építési igény pedig mintegy magával hozta a hasznosítás igényét.
A hazai lakásállomány minősége tavaly került igazán előtérbe. A lakhatási minőség javítására kétféle megoldás kínálkozik, az egyik a felújítás. A szakértő kiemelte, ezt szolgálta a lakásfelújítási támogatás. A másik út az új lakások építése, hiszen minél korszerűbb egy ingatlan, annál kevesebbe kerül a fenntartása.
Balogh László szerint az építtetők számára kiszámíthatóságot hozott az ötszázalékos lakásáfa 2028 végéig történő alkalmazhatósága (akkor, ha 2024 végéig építési engedélyt szereznek), a rozsdaövezetekben pedig a lakásáfa összegét visszaigényelhetik, akik nem igényeltek csokot lakásvásárláshoz. A beruházókat a kedvezményes áfakulcs fejlesztésre ösztönözte és ösztönzi a kihasználatlan területeken, amivel gyakorlatilag az egész város jól jár. Egy barnamezős fejlesztés ugyanis a terület rekultivációját, zöldítését jelenti, ezenfelül javulnak a közlekedési kapcsolatok, eltűnnek a rozsdafoltok a városokból.
A szakértő a Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatokat kiemelve elmondta: 2022-ben Budapesten közel két és félszer több építési engedélyt adtak ki, mint 2021-ben, országosan 17 százalékkal volt magasabb a kiadott engedélyek száma. A fővároson belül épp azokban a kerületekben – a XI., XIII. és X. kerületekben – adták ki a legtöbb engedélyt, ahol amúgy rozsdaövezetek is találhatók.
A 2028-ig meghosszabbított kedvezményes lakásáfa nem csupán kiszámítható időszakot biztosít fejlesztői oldalról, hanem ezáltal kínálatot is – emelte ki Balogh László, emlékeztetve arra a közgazdasági tényre, hogy a magas kereslet és a szűkös kínálat felfelé hajtja az árakat. Most viszont az elkövetkező szűk hatéves időszak kellő lehetőséget biztosít egy-egy fejlesztés kidolgozásához, kivitelezéséhez, és meghozza az építési kedvet. Emlékeztetett, tavaly húszezer új lakás épült, a 2008-as válságot követő évekhez képest az ekkora számok mára megszokottak lettek.
Végül arról is szólt: egy rozsdaövezet nem csupán ipari területet jelent, hanem egykor vasút által használt részek is beletartozhatnak, ahol korábban semmilyen környezetszennyező tevékenység nem folyt. A rendbetételről, használhatóságról szólva megjegyezte, a rozsdazónák legtöbbje négy-öt évtizede kihasználatlan – már csak ezért is aktuális a fejlesztésük.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)
