– Az utóbbi évek igen súlyos válságai bebizonyították, hogy az élelmiszer-ellátás nemzetbiztonsági kérdés, ezért Magyarország a tanulságokat levonva nagyot lépett előre az önellátás képessége terén – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Gyermelyen.
A tárcavezető a Gyermelyi Zrt. új beruházásának átadásán arról számolt be, hogy a tésztagyártó vállalat mintegy 14 milliárd forint értékben bővíti a kapacitásait, illetve napelemes kiserőművet hoz létre, ehhez pedig az állam 2,5 milliárd forintnyi támogatást nyújt, aminek eredményeként a következő két év során több üzemegység fog épülni.
Beszédében aláhúzta, hogy a kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít a hazai száraztészta-fogyasztás felét fedező, magyar tulajdonban lévő cégnek, amely működésével a környező települések gazdaságát és munkaerőpiaci viszonyait is alapvetően meghatározza.
Rámutatott, hogy az ENSZ friss jelentése szerint jelenleg nagyjából 750 millió ember éhezik világszerte, ami komoly visszalépést jelent.
– Ennek nyilván számos oka van, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű – amit a saját bőrünkön tapasztalunk – az időjárási szélsőségességek tekintetében, de legalább ilyen súlyos az okok között a háborúk és politikai konfliktusok jelentette gazdasági válságok sorozata – szögezte le, külön kitérve az immár több mint három éve tartó ukrajnai harcok negatív hatásaira.
Lényegesnek nevezte a válságidőszakok tanulságainak levonását, s úgy vélekedett, hogy a legfontosabb következtetés, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága nemzetbiztonsági kérdéssé vált, ugyanis soha nem volt még ekkora a jelentősége az önellátás képességének.
– Ezért az egyik legfontosabb célkitűzésünk az az, hogy a magyarországi élelmiszerigényt minél nagyobb részben magyarországi forrásokból magyarországi vállalatok, sőt lehetőleg magyar tulajdonú vállalatok állítsák elő – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter a távirati iroda ismertetése szerint kifejtette:
hazánk órási lépéseket tett előre, miután az utóbbi tíz év során a kormány 287 élelmiszeripari nagyberuházáshoz biztosított támogatást, amelyek összesen 1400 milliárd forintos beruházási értéket jelentettek, kilencezer új munkahelyet hozva létre.
– Ennek nyomán elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaságnak mára nagyon fontos tartóoszlopává vált az élelmiszeripar, amely a koronavírus-járvány alatt is bizonyította az ellenálló képességét, hiszen dacára a szállítási láncok fizikai megszakadásának, egyáltalán nem álltak elő ellátási zavarok Magyarországon – emlékeztetett.
– Sőt, az elmúlt években az élelmiszeripar nagyon komoly csúcsokat döntött meg. Túl azon, hogy ma már 140 ezren dolgoznak ebben az ágazatban, öt esztendő alatt a termelési értéke az élelmiszeriparnak megduplázódott, és a tavalyi esztendőben meghaladta a 6700 milliárd forintot. Ez a duplája az öt évvel ezelőtt mért értéknek – folytatta.
Végezetül pedig Komárom-Esztergom vármegye fejlődését méltatta, üdvözölve, hogy már meghaladta itt az éves ipari termelés értéke az 5000 milliárd forintot, ami tíz év alatt háromszoros bővülést jelent, ennek nyomán pedig a munkanélküliség ráta a felére esett.
Majd megjegyezte, hogy ebben annak is fontos szerepe volt, hogy a kormány ebben az időszakban 141 nagyberuházáshoz adott támogatást a vármegyében, aminek nyomán összesen kétezermilliárd forintnyi beruházás jött létre.
