A legutóbbi hőhullám kapcsán ismét napirendre került a Paks II atomerőmű hatása a Duna vizére, ezért vannak, akik szerint időjárásfüggő technológiaként kellene kezelni az atomenergiát is, ahogyan a nap- és a szélerőműveket. A másik aggály az új paksi blokkok üzembe állítása kapcsán, miszerint a két új blokk a már meglévőkkel együtt tovább fűtené a Duna vizét, ezért mind Paks I, mind Paks II jelentős teljesítménycsökkenésre kényszerülne.
Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunk megkeresésére elmondta: a kellő ismeretek hiányában, illetve az információkat szándékosan elferdítve próbálták a napokban „szakértők” a Paks II projekt ellen hangolni a közvéleményt, a megfogalmazott állítások a tények alapján, tételesen cáfolhatók.
Hárfás Zsolt mindenekelőtt kiemelte: szó sincs a Duna vizének továbbfűtéséről, Paks II tervezése során az orosz tervezők arra is gondoltak, hogy Pakson a legforróbb nyári napokon se legyen szükség a Dunába visszavezetett hűtővízre vonatkozó korlátozások miatt az új, 3+ generációs, orosz VVER–1200 típusú blokkok visszaterhelésére. Alacsony vízállás és magas vízhőmérséklet esetére az új melegvízcsatorna mellett kiegészítő csúcshűtő berendezés áll majd rendelkezésre, amely a felmelegedett hűtővizet hűtőcellák segítségével visszahűti a Dunába való visszaengedés előtt, annak hőmérséklete az előírt harminc fok alatt marad, tehát Paks II semmiképpen sem fogja fűteni a Dunát.
A vízhőfokkal kapcsolatban a szakértő még korábban ismertette a protokollt, ez egyben magyarázat arra is, honnan az aggályok. Eszerint extrém hőmérséklet esetén a szabályozás miatt előfordulhat, hogy rövidebb ideig néhány száz megawattal csökkentik a paksi atomerőmű teljesítményét annak érdekében, hogy az üzemeléshez szükséges hűtővíz kibocsátási pontjától számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján a befogadó Duna-víz hőmérséklete ne haladja meg a 30 Celsius-fokot. A világon üzemelő atomerőműveknél frissvízhűtés esetén az ilyen esetekre – a helyi adottságnak megfelelően – különböző szabályozások érvényesek. Mindez azért, mert az atomenergetikai iparban a nukleáris biztonság elsőrendűsége mellett kiemelt szerepe van a környezetvédelemnek. A két új paksi blokk hűthetősége minden körülmények között biztosított lesz, semmiképpen sincs szükség hűtőtornyok utólagos megépítésére – utóbbiakat vetették fel ugyanis lehetséges megoldásként úgy, hogy az új erőművi blokkok korszerűségével valamiért nem számoltak.
Hárfás Zsolt emlékeztetett:
a korábbi szakmai számítások alapján készült elemzések a két új paksi blokk üzemeltetésével kapcsolatban több hűtési lehetőséget is részletesen vizsgáltak, de a szakemberek a műszaki, jogi, gazdasági, környezetvédelmi és tájvédelmi szempontokat is mérlegelve egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy Paks II esetében a frissvízhűtés a legoptimálisabb.
Szakmai, műszaki szempontból egyaránt indokolt ez a megoldás – mutatott rá a szakértő. Az egyik legfőbb előny, hogy ebben az esetben a VVER–1200 típusú blokkok minden időszakban a legmagasabb hatásfokkal üzemelhetnek. Frissvízhűtés alkalmazása ugyanis a hűtőtornyos megoldásokhoz képest 20 MW többlet-villamosteljesítményt eredményez. Ha az új blokkokat hűtőtornyokkal tervezték volna, akkor most a Duna vizéért aggódó szakértők a száz méternél is magasabb betonmonstrum tájképbe illesztésével vagy éppen a hűtőtornyokból kiáramló gőzzel kapcsolatban fogalmaznának meg aggályokat.
