– Az atom- és a napenergiához képest kevesebb szó esik a hazai szélerőmű-kapacitásról, amelyet akár meg is lehet többszörözni, ám nem mindegy, hogy a szélkerekeket hová telepítik. Noha az idei évtől a szélerőmű védőtávolsága lakott területtől hétszáz méterre csökkent, emellett számos korlátozást is bevezettek – ismertette lapunk megkeresésére Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója. Jelezte: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint „szélerőmű mezőgazdasági, valamint megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges övezetben helyezhető el”.
Nem épülhet szélerőmű az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántóknál, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökség-várományos területek környezetében. A szabályozás alapján nincs szó tehát arról, hogy ipari jellegűvé válhatnak majd a tájegységeink. Ha az országtérkép szerint nézzük, sok olyan térség jelentős természetvédelmi szempontból, amelyek nem számítanak a legszelesebb vidéknek. Ide tartoznak például a keleti, északkeleti régiók, míg főleg a dél- és közép-dunántúli régiók adottságai már kedveznek a szélerőműveknek. A szakértő szerint érdekesebb a Balaton-felvidék helyzete, hiszen túl azon, hogy jelentős természetvédelmi terület, az ország egyik legszelesebb vidékének számít, a Kisalfölddel együtt.
Az utóbbi térségben már működnek szélerőművek, a hazai kapacitás jelentős része is itt található az északnyugati határ közelében. A másik szeles tájegység a Dél-Alföld.
Zay Balázs felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi 324,9 MW kapacitás a hazai villamosenergia-szükséglet alig másfél százalékát lenne képes önmagában fedezni. Ezt fejlesztésekkel akár – ahogyan korábban írtuk – a következő évtizedben meg is lehetne háromszorozni. Ugyanakkor fontos az is, hogy időjárásfüggő technológiákról van szó, a beépített kapacitás száz százaléka sosem hasznosul. Zay Balázs ezzel kapcsolatban korábban emlékeztetett arra is, hogy a 2010–2016 közötti időszakban a beépített szélerőművek kapacitáskihasználtságának súlyozott átlaga 23,3 százalék volt, szemben a 22,1 százalékos uniós átlaggal. A jobb hatásfok feltehetően annak köszönhető, hogy az erőművek az ország legjobb adottságú helyein épültek meg. Ez azért is fontos, mert a szélsebesség sokat számít.
A turbina veszteségei miatt a minimális indítási szélsebesség három méter per szekundum (10,8 kilométer per óra), ettől gyengébb széljárás esetén a lapátok nem forognak, a gépészet áramellátása miatt a szélkerék fogyasztóként viselkedik.
