Közszféra: a gyurcsányi idők módszereit idézik Magyar Péter és Kármán András szavai

A miniszterelnök és a pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés kapcsán beszélt a minisztériumok és az állami cégek, valamint az ott dolgozók helyzetéről.

Elől a miniszterelnök, mögötte a pénzügyminiszter. Egymást erősítették Fotó: Hatlaczki Balázs

Ez volt akkor

A Gyurcsány–Bajnai-időszak súlyos megszorításokat hozott – a közszférában is. A 13. havi fizetés eltörlése mellett befagyasztották a béreket, megvontak bizonyos külön juttatásokat, leépítések voltak és létszámstop, intézményeket szüntettek meg, miközben erőteljesen visszavágták a minisztériumok és háttérintézményeik működési kereteit.

S ez van most

Az elmúlt napokban bejelentett intézkedések közül több is az akkori megoldásokat idézi.

Slankítások lesznek a minisztériumoknál, nincs hivatalos létszámstop, de a be nem töltött státuszokat nem töltik fel

– erről Magyar Péter miniszterelnök beszélt a múlt hét elején, amikor a jövő évi költségvetés egyes intézkedéseit ismertette Kármán András pénzügyminiszterrel. A kormányfő kiemelte: cél, hogy ne növekedjen a bértömeg, ne növekedjenek a személyügyi kiadások. A szabályok az állami cégeknél is érvényesek.

Lesznek állami cégek, ahol nem lesz béremelés, vagy csak minimális

– jelentette ki a miniszterelnök, majd hozzátette: az állami vállalatoknál átcsoportosítások, átszervezések, elbocsátások is lesznek, amit majd követhet béremelés. Ugyanezen a tájékoztatón a pénzügyminiszter arról beszélt:

hozzávetőleg 1500 milliárdos kiadáscsökkentést hajtanak jövőre végre, ennek részeként a minisztériumok és állami vállalatok működési kiadásait csökkentik, mégpedig tíz százalékkal.

Nem kis pénz ez: a tárcavezető 447 milliárd forintot említett. Ráadásul ez már a második ilyen lépés lesz a Tiszától: az idei költségvetés módosításakor háromszázmilliárd forint befizetésére kötelezték a tárcákat.

Egy héttel később egy másik miniszter, Pósfai Gábor belügyér is megszólalt. Az RTL-nek adott interjúban megerősítette:

a közszolgálati dolgozók januártól elesnek az évi egymillió forintos otthontámogatástól.

Azt mondta, a kormány más konstrukcióval váltaná fel a juttatást. Hozzá kell tenni, hogy az egymilliós otthontámogatásra elvben mintegy 800 ezer közszolgálati dolgozó jogosult, közülük idén 186 ezren veszik igénybe a lehetőséget.

Ezúttal béremelés van, de nagyon furcsán

Eltérés a régi időktől, hogy a közszféra több ágazatában lesz jövőre béremelés, de – az érdekképviseletek visszajelzései alapján – kitörő jókedv az érintettek körében mégsem tapasztalható. Ennek pedig két oka van. Egyrészt a Tisza kevesebbet ad, mint amennyit a kampányban ígért.

Ráadásul a kisebb növelés nem egyszer még kisebb, mint amennyinek elsőre látszik: a béremelés ugyanis több helyen nem bruttóban, hanem nettóan értendő, azaz egy részét az adócsökkentés adja.

Nézzünk néhány példát!

A kulturális ágazatnak Magyar Péter a kampányban 25 százalékos ígéretet tett, ehelyett most 10,7 százalékos nettó keresetnövekedést jelentett be a kormány a múzeumokban, a könyvtárakban és a közművelődésben dolgozóknak.

A szociális és gyermekvédelmi szektorban az idei évre ígért 25 százalékos bérrendezés elmaradt, 2027-től pedig 101 ezer dolgozó az adóváltozásokkal együtt számíthat átlagosan 17,8 százalékos emelésre. Azaz nettóban.

A nevelést és oktatást közvetlenül segítő 76 ezer dolgozó nettó keresete a bejelentés szerint átlagosan 21,5 százalékkal változik. Az ígéret itt is magasabb volt, ráadásul bruttóról szólt, nem nettóról.

A rendvédelem hivatásos állománya, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a tűzoltók átlagos bruttó 15 százalékos emelést kapnak, amivel nagyon nincs kibékülve az állomány.

Borítókép: A miniszterelnök és a pénzügyminiszter október 20-án a sajtónak tartott tájékoztatót a jövő évi költségvetésről