Atommegállapodás: Az Orbán-kormány örökségét viszik tovább Magyar Péterék

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A jövő évi költségvetés vitája mellett a washingtoni nukleáris megállapodás törvénybe iktatása is napirendre került a mai rendkívüli parlamenti ülésen, amely a tavaly őszi és idei februári diplomáciai egyeztetések eredményeit ülteti át a hazai jogrendbe.

2026. 11. 16. 12:28
Atommegállapodás: Az Orbán-kormány örökségét viszik tovább Magyar Péterék
A Paks II fejlesztésben csak jóval később vállalhat szerepet amerikai gyártó a nukleáris fűtőanyag beszállítása terén Fotó: Facebook/Paks II. Atomerőmű Zrt.

Három pilléren nyugszik az amerikai–magyar nukleáris csomag

A keretmegállapodás három konkrét szakmai területen nyit utat az amerikai atomiparnak Magyarországon. Az első és legközvetlenebb elem a jelenleg üzemelő paksi atomerőmű fűtőanyag-ellátásának diverzifikálása. Az előző kormányzat mintegy 114 millió dollár értékű megállapodást kötött az amerikai Westinghouse vállalattal nukleáris üzemanyag szállításáról. A létesítmény üzemanyag-beszerzése az elmúlt években az üzemanyagciklusoktól függően évi 16 és 57 milliárd forint között mozgott; 2023-ban 56,9 milliárd, 2024-ben pedig 23,8 milliárd forintot fordítottak erre a célra. A kiugró 2023-as értéket az előző évben kirobbant orosz–ukrán háború nyomán végrehajtott extra beszerzés magyarázza.

Az amerikai fűtőelemek tényleges bevetésére azonban csak a meglévő orosz és francia szállítási szerződések futamidejének figyelembevételével, valamint a Westinghouse VVER-440-es blokkokhoz illeszkedő üzemanyagának magyarországi engedélyezése után kerülhet sor.

A jelenlegi menetrend szerint a paksi atomerőmű a francia beszállítást az első blokkhoz a 2032 utáni évektől 2057-ig, a másodikhoz 2033 után 2058-ig, a harmadikhoz 2035-től 2055-ig, a negyedikhez pedig 2037-től 2057-ig várja. Ami a Paks II atomerőművi beruházást illeti, a szakmai szabályok még szigorúbbak: egy új atomerőművet csak a tervezésekor rögzített, eredeti technológiájú üzemanyaggal lehet beüzemelni, így ott az átadást követően nagyjából tíz évvel jöhet szóba alternatív fűtőanyag használata.

A második pillér a Pakson keletkező kiégett fűtőelemek új technológiájú, biztonságos átmeneti tárolására vonatkozik. Jelenleg a kiégett kazettákat többévnyi pihentetés után a telephelyen működő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában helyezik el, az amerikai technológia bevonása pedig a tárolási kapacitások modernizálását és a későbbi esetleges újrahasznosítás előkészítését szolgálhatja.

A harmadik terület az új generációs, kis moduláris reaktorok (SMR) magyarországi telepítésének előkészítése. A tavaly őszi megállapodások értelmében Magyarország a kis méretű moduláris reaktorok esetében amerikai technológiák alkalmazása mellett kötelezte el magát. A hazai előkészítésbe a paksi hátterű Hunatom bevonásával már korábban bekapcsolódott az amerikai GE Vernova (amely a GE Hitachi révén a 300 megawattos BWRX-300-as modellt fejleszti), a Westinghouse pedig az AP300-as kis moduláris reaktorával pályázik a kelet-közép-európai piacra. Ezek a kisebb, nagyrészt gyári körülmények között előre gyártott modulokból összeállítható reaktorok a 2030-as években egészíthetik ki a hazai alaperőművi kapacitást, a tervek szerint új telephelyeken.

Kényszerpályán a Tisza-kormány energiapolitikája

A februárban aláírt megállapodás mostani parlamenti ratifikációja alapján a jelenlegi kormányzat kül- és energiapolitikai mozgástere bővül. Orbán Anita külügyminiszter október végi washingtoni útja előtt a Newsweeknek nyilatkozva maga is elismerte, hogy

örököltek olyan megállapodásokat és memorandumokat, amelyeket az előző kormányzat és a Trump-adminisztráció tárgyalt ki, és ezeket kívánják továbbvinni.

A washingtoni jóindulat fenntartása ugyanakkor létkérdés a kabinet számára, hiszen Marco Rubio már februári budapesti látogatásán nyíltan kimondta, hogy az orosz olaj- és gázszankciók alóli magyar mentesség fenntartása kizárólag a budapesti és a washingtoni vezetés közötti legmagasabb szintű politikai kapcsolatok állapotától függ.

A Tisza-kormány ezzel párhuzamosan a Paks II beruházás körül bizonytalanságot teremtett: Kapitány István miniszter szeptember végén közölte, hogy Ságodi Attila, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója az év végéig felülvizsgálja a projektet, és csak akkor dől el, szükség van-e egyáltalán az orosz fővállalkozásban épülő új blokkokra. Október második felében pedig már olyan nemzetközi sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek szerint a kormány a Roszatom lecserélését és a francia EDF vagy az Orano bevonását szondázza, noha

az orosz fél kizárása több száz milliárd forintos kártérítési pert és súlyos csúszást vonna maga után az idén februárban már a tényleges építkezés szakaszába lépett beruházásnál.

A ma tárgyalt amerikai–magyar atomenergetikai megállapodás parlamenti elfogadása tehát a hazai nukleáris ipar több lábra állítását és a kormány washingtoni megfelelési törekvéseit egyaránt szolgálja. Kérdés, sikerül-e termőre fordítani, vagy a geopolitikai lavírozásban kapott szerepet.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.