Elérkezett az inflációs fordulat, nehéz hónapok jönnek: felfelé indultak az árak

Két hónap alatt ötven százalékkal nőtt az infláció, a drágulás a nyárig szinte garantáltan folytatódik.

Az üzemanyagok drágulása és az aszályos év következményei az árrésstop kivezetésével nem tekinthetők jó előjelnek Fotó: Havran Zoltán

Sokféleséget mutatnak az élelmiszerárak

Az élelmiszerpiacon kétoldalú folyamatot látni. Éves összevetésben ugyan még mindig 1,1 százalékos árcsökkenést mutat a statisztika – sőt, az 5,4 százalékkal dráguló vendéglátást kiszűrve 4,1 százalékkal fizetünk kevesebbet a bolti élelmiszerekért, mint egy éve –, ám havi alapon már itt is megfordult a trend. Öt hónapnyi folyamatos árcsökkenés után októberben 0,2 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak. A termékcsoporton belül jelentősek a kilengések: a húskonzerv több mint negyedével, a vaj és a sajt több mint tíz százalékkal lett olcsóbb, a burgonya ára viszont 14, az eszpresszókávéé 6,3, az étolajé pedig 6,2 százalékkal nőtt. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának értékelése szerint a nyári aszályos időjárás hatása egyelőre csak mérsékelten látszik a polcokon, az élelmiszerek éves árcsökkenésében pedig a korábbi forintárfolyam mellett továbbra is szerepet játszik az árrésstop, amely biztosítja, hogy az alacsonyabb beszerzési árak eljussanak a fogyasztókhoz.

Nem tűnik fényesnek a jövő

A mostani kétszázalékos infláció a jegybanki célsáv alját jelenti, ami nemzetközi és történeti összevetésben is kedvező adat, az előttünk álló hónapok azonban tartogatnak kockázatokat.

A szeptemberben 6,9 százalékkal megugró ipari termelői árak már jelzik a világpiaci energiaárak elszabadulását.

Bár a hatósági áras lakossági energia és az ipari termelés exportorientáltsága egyelőre tompítja ezt a hatást a fogyasztói kosárban, az előállítási költségek egyre növekednek. A gyenge hazai mezőgazdasági termés és a drága gázolaj miatt növekvő agrárköltségek az év hátralévő részében fokozatosan beépülnek az élelmiszerárakba, ráadásul a forint sem erősödött tovább az elmúlt időszakban, így az árfolyam már nem fékezi az importált inflációt.

A 2027–es költségvetés sem segíti lent tartani az árakat

Jövőre a költségvetési és szabályozói lépések is a drágulás irányába hatnak majd. Ahogy a 2027-es büdzsé tervezetéből is kiolvasható, a kormányzat számos adóemelő tétellel, többek között a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adójának emelésével számol, a kiskereskedelmi árrésstopok várt kivezetése pedig – miközben az erős belső fogyasztás miatt a vállalatok könnyebben érvényesítik a költségeiket – szintén felfelé hajthatja az árakat. Ráadásul a védett üzemanyagárak kivezetése és a 79 dolláros olajárra építő költségvetés a magasabb világpiaci árak és a dráguló termékek révén rövid távon többlet-áfabevételt hozhat az államkasszának, ám ennek a terhét a családok saját költségvetése és a vidéki vállalkozások viselik.

A kedvezőtlenné váló bázishatásokkal együtt mindez oda vezethet, hogy az éves árindex egészen 2027 nyaráig fokozatosan emelkedő pályán marad, és jövőre átlagosan 3,5 százalék körül alakulhat. Ezen az íven egyedül a nemzetközi geopolitikai feszültségek enyhülése változtathat: ha az amerikai félidős választások nyomán a vártnál gyorsabban rendeződik a közel-keleti helyzet, a mérséklődő olaj- és gázárak kissé lejjebb húzhatják a jövő évi várakozásokat.