Rejtélyes helyen tűnik el a pénz a földek és a bolti polcok között, megszólalt a volt miniszter

Komoly veszélyeket rejt az árrésstop közelgő kivezetése, ha nem fékezik meg a kereskedelmi láncok piaci erőfölényét.

Hogy lehetséges, hogy a termelők és a vásárlók is rosszabbul járnak? Fotó: Lang Róbert

Nagy István volt agrárminiszter szerint a magyar gazdák és családok védelme ugyanannak a nemzetgazdasági feladatnak a két oldala (Fotó: Ladóczki Balázs)

Az olcsóbb élelmiszer nem jelenthet tönkre menő magyar gazdákat

Első lépésként arról a nyilvánvaló érdekellentétről beszélt, amelyben két csoport áll, és mindkettő elvárása megalapozott. – Az élelmiszerárak kérdése ma Magyarországon egyszerre szociális, gazdasági és agrárpolitikai ügy. A családok joggal várják el, hogy megfizethető áron jussanak jó minőségű élelmiszerhez. A magyar gazdák pedig joggal várják el, hogy munkájukért tisztességes árat kapjanak, amely fedezi a termelési költségeiket, biztosítja a megélhetésüket, és lehetőséget teremt gazdaságuk fejlesztésére. Ez a két elvárás nem állhat egymással szemben – szögezte le Nagy István.

Ennek ellenére míg a mezőgazdasági termelői árak jelentősen csökkennek, a magyar családok számára az élelmiszerek megvásárlása továbbra is komoly kiadást jelent. Hová tűnik a termelői és a fogyasztói ár közti különbség? És milyen következményekkel jár az árrésstop kivezetése?

– Ezekre a kérdésekre nem lehet pusztán politikai jelszavakkal válaszolni. Meg kell vizsgálni a számokat, a termelők helyzetét, a kereskedelem működését és a korábbi kormányzati intézkedések tapasztalatait. Az árrésstop eredeti célja az élelmiszerek fogyasztói árának mérséklése volt. Az intézkedés meghatározott termékkörökben korlátozta a kereskedelmi árrést, ezáltal kívánt segítséget nyújtani a családoknak. Rövid távon egy ilyen beavatkozás mérsékelheti az árakat – idézte fel Nagy István, majd leszögezte: az árrésstop nem magyarázza önmagában a mezőgazdasági árak csökkenését, jelentős szerepe van még 

• az európai túltermelésnek, 
• a külpiaci folyamatoknak,
• az importversenynek
• és a termelési költségeknek is.

A szabályozás hatását ezért nem szabad összekeverni a mezőgazdaság általános válságjelenségeivel.

Nagy István ezután rátért a családok helyzetére és arra, hogy az árrésstop kivezetése várhatóan milyen hatásokkal jár. – A tej, a hús, a kenyér, a zöldség és a gyümölcs nem luxuscikk. Különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások, a nyugdíjasok és a többgyermekes családok érzékenyek az élelmiszerárak változására. Az árrésstop kivezetése bizonyos termékek esetében áremelkedést eredményezhet. A Magyar Nemzeti Bank korábbi becslése szerint a kivezetés inflációs hatása megfelelő körülmények között körülbelül 0,4 százalékpont lesz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden élelmiszer ára azonos mértékben emelkedik. Az egyes termékek árát a beszerzési költségek, a kereskedelmi verseny, a fogyasztói kereslet és a piaci kínálat együttesen alakítják. A kivezetés hatását ezért termékenként kell vizsgálni. Különbséget kell tenni az inflációs mutató változása és a családok tényleges havi kiadásainak emelkedése között is. Egy alacsony jövedelmű család számára néhány ezer forint többletkiadás is komoly terhet jelenthet – emelte ki az agrármérnök.

Gyors állami beavatkozásnak és hosszútávú megoldásnak is van helye

Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány korábbi gazdaságpolitikájában egyaránt megjelentek a fogyasztók és a mezőgazdasági termelők védelmét szolgáló intézkedések. A családok oldalán ilyen volt többek között a rezsicsökkentés, az alapvető élelmiszerekre alkalmazott átmeneti árkorlátozás, az online árfigyelő rendszer kialakítása és egyes alapvető élelmiszerek (tej, hús, tojás) áfájának csökkentése. A termelői oldalon fontos szerepet játszottak a Közös Agrárpolitika támogatásai, a nemzeti társfinanszírozás, az állattenyésztési és állatjóléti támogatások, a beruházási programok, a kedvezményes finanszírozási lehetőségek és a mezőgazdasági gázolajhoz kapcsolódó adókedvezmények.

A fogyasztói árkorlátozás közvetlenül a vásárlók kiadásaira hat, a termelői támogatás pedig a gazdaságok működését és versenyképességét segítheti. A korábbi intézkedések tapasztalatai azt mutatják, hogy rendkívüli gazdasági helyzetekben szükség lehet gyors állami beavatkozásra. Ugyanakkor a hosszú távú megoldásnak a termelékenység javítására, a verseny erősítésére, a tisztességes kereskedelmi kapcsolatokra és a célzott szociális védelemre kell épülnie.

Nagy István szerint az árrésstop kivezetése után egy olyan átfogó élelmiszergazdasági intézkedéscsomagra van szükség, amely biztosítja, hogy a kereskedelmi láncok ne élhessenek vissza piaci erőfölényükkel a magyar beszállítókkal szemben. Ennek elemei az alábbiak lehetnek:

• Erősíteni kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzését és szankcionálását.
• Célzott segítséget kell nyújtani a súlyos piaci válságba került sertés- és tejtermelőknek.
• A finanszírozási és likviditási eszközöket úgy kell kialakítani, hogy azok ne kizárólag a nagyobb vállalkozások számára legyenek elérhetők.
• Erősíteni kell a hazai élelmiszer-feldolgozást, a termelői együttműködéseket és a rövid ellátási láncokat.
• A fogyasztók védelmében fenn kell tartani az árak átláthatóságát, ösztönözni kell a kereskedelmi versenyt, és célzott támogatást kell biztosítani azoknak a háztartásoknak, amelyek számára az alapvető élelmiszerek megvásárlása is nehézséget okoz.

Sőt, mindezek mellett az agrármérnök szerint rendszeresen és nyilvánosan be kell mutatni, hogyan változnak a termelői, feldolgozói és fogyasztói árak. Erre azért lehet szükség Nagy István szerint, mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan oszlik meg az általuk kifizetett összeg az élelmiszerlánc szereplői között.

Nemcsak az árcédula számít a vitában

Mindazonáltal súlyos hiba lenne az élelmiszerárakról kizárólag a bolti árcédulák alapján vitatkozni Nagy Isván szerint, hiszen nem lehet tartósan olcsó élelmiszert biztosítani úgy, hogy közben tönkre mennek azok, akik megtermelik. És nem lehet sikeres agrárpolitikát folytatni úgy sem, hogy figyelmen kívül hagyjuk a fogyasztók teherbíró képességét. A valódi megoldás nem a termelők és a fogyasztók érdekeinek szembeállítása, hanem azok összehangolása.

– Az élelmiszer-termelés nem egyszerűen csak egy gazdasági tevékenység. A magyar mezőgazdaság munkahelyeket tart fenn, vidéki családoknak biztosít megélhetést, településeket tart életben, és hozzájárul az ország élelmiszer-ellátásának biztonságához. Ha egy sertéstelep bezár, ha egy tehenészet felszámolja az állományát, vagy ha egy kertészeti gazdaság felhagy a termeléssel, annak következményei hosszú évekre meghatározhatják egy térség jövőjét. Az elveszített termelési kapacitásokat nem lehet egyik napról a másikra pótolni – emelte ki az agrárszakember, zárásként pedig arról beszélt, hogy milyen élelmiszer-gazdaságra lenne szükség.

– A magyar gazdának tisztességes jövedelemhez kell jutnia, a feldolgozónak és a kereskedőnek kiszámítható körülmények között kell működnie, a magyar családoknak pedig megfizethető áron kell vásárolniuk jó minőségű, lehetőség szerint hazai élelmiszert. A magyar mezőgazdaság megvédése az egész ország közös ügye. A magyar családok és a magyar gazdák védelme ugyanannak a nemzetgazdasági feladatnak a két oldala – szögezte le Nagy István.