Ez lehet a következmény: a Tisza intézkedéseinek árát a lakossági fizeti majd meg a boltokban

Búcsút lehet inteni az árrésstopnak, a kiskereskedelmi különadó ellenben nő.

Kármán András, Magyar Péter és Kapitány István felel a következő évi költségvetésért Fotó: Havran Zoltán

A drágulási hullám előtt szerelik le a védőhálót

Az árrésstop kivezetésének legsúlyosabb hibája az időzítés. Ahogyan az üzemanyagok védett árának eltörlésekor, a kormány most is úgy viselkedik, mintha a piac nyugodt egyensúlyi állapota tartósan fennmaradna, pedig Európa már az újabb energiaársokkot nyögi. Az Eurostat adatai szerint szeptemberben 3,8 százalékra ugrott az eurózóna inflációja az energiaárak 18,8 százalékos emelkedése miatt, a holland tőzsdén a földgáz ára októberben megawattóránként 85 euró fölé szökött, a hazai kutakon pedig már szeptemberben átlépte a 700 forintos határt a gázolaj ára.

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank elemzői egyaránt arra figyelmeztet, hogy a dráguló földgáz a műtrágyaárakon és a feldolgozóipari költségeken, az elszálló üzemanyagár pedig a fuvarozási díjakon keresztül a következő hónapokban elkerülhetetlenül megjelenik majd az élelmiszerárakban.

Mindehhez társul a kontinenst sújtó súlyos aszály, amelynek hatása a növényi élelmiszerek mellett a takarmányozáson keresztül a hús- és tejtermékek árát löketi feljebb. Az árrésstop ebben a helyzetben megakadályozhatná, hogy a láncok a növekvő költségekre hivatkozva újra felhizlalják a haszonkulcsukat.

Célkeresztben a vidéki magyar kereskedők

A Tisza-kormány az árfék felengedésével párhuzamosan egy sajátos adóemeléssel a hazai kereskedelmi láncokra is csapást mér. A kedd este benyújtott adótörvény szerint a kiskereskedelmi különadót kizárólag az egy- és ötvenmilliárd forint közötti árbevételi sávban megemelnék, ráadásul drasztikusan: a jelenlegi 0,15 százalékról a háromszorosára, 0,45 százalékra ugrana az adókulcs, az ötvenmilliárd forint feletti sávokhoz ellenben nem nyúlnának.

A sávhatár épp a magyar tulajdonú, közepes méretű, regionális vállalkozásokat sújtaná.

A módosítás legnagyobb vesztesei közé tartozhat a jászberényi Coop Star, a kisvárdai Nyírüzem, a kecskeméti Univer-Coop, a Coop Szeged, az Abaúj Coop, valamint a főként Pest vármegyében működő Krupp és Társa, a Vörösvár és a Budaconsum. Szakmai számítások szerint mivel az ötvenmilliárd forint alatti tíz legnagyobb élelmiszerlánc árbevétel-arányos tiszta profitja 2025-ben átlagosan mindössze 0,8 százalék volt, a teher megháromszorozása aránytalanul nagy pusztítást végez.

Innen nézve a jövő évi költségvetés konstrukciója a drágulást a családokra hárítja, miközben mesterségesen gyengíti a vidéki magyar bolthálózatokat, így a tőkeerős multik újra rekordprofitot termelhetnek a magyar piacon.