A „Növekedés és innovációs az export tükrében” című rendezvényen az MKIK elnöke rámutatott arra, hogy a magyar gazdaság átmeneti állapotban van, a mennyiségvezéreltből egyre inkább a tudásgazdaság felé mozdul.
Véleménye szerint a tudásnak akkor van létjogosultsága, akkor lesz működőképes, ha azt összekötik a termeléssel, a továbbképzéssel, az innovációval, ha bármelyik tényező hiányzik a körből, a tudásgazdaság kialakítására irányuló törekvés nem lehet sikeres. Kiemelte, minőségi tudás nem lehet egyetemek, kutatóintézetek, megfelelő szakképzés, startupok nélkül, ezek pedig tudástámogató környezetben erősítik, segítik egymást.
Az MKIK elnöke szólt arról is, hogy az exportáló vállalatok sokkal erősebb versenyben vesznek részt, ebben pedig a tudásra, a hatékonyság növekedésére építenek, mindez sikeresebbé teszi őket a hazai piacon is.
Parragh László jelezte, az országok exportképességének mérésére kidolgozott mutató alapján Magyarország az első tíz országban van 160 ország között, és arra hívta fel a figyelmet, hogy minél exportorientáltabb egy gazdaság, annál kitettebb egy válságnak. Éppen ezért a belső fogyasztásra is koncentrálni kell, mert az ellensúlya lehet az export „megbicsaklásának”. Így az exportot és a belső fogyasztást egyaránt erősíteni kell.
Az MKIK elnöke elmondta, az exportnak csak az egyik szegmensét adja az értékesítés, figyelni kell a beszállítóvá válásra is, amikor egy exportáló nagyvállalat termékébe beépíti a kkv-tól vásárolt árut. Éppen ezért Magyarországnak elemi érdeke, hogy minél több kkv legyen képes exportáló nagyvállalatoknak terméket, szolgáltatást előállítani.
Az MKIK elnöke szerint nehéz megmondani, hogy Magyarországon hány közvetlen exportáló cég van, reálisan 2000-3000 céget lehet ténylegesen exportáló cégnek tekinteni.
