A szakkönyvekre, tudományos művekre, lexikonokra, szótárakra, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványokra az utóbbi években fokozatos csökkenés volt jellemző, most viszont váratlanul jelentős, 16,3 százalékos növekedésről számoltak be a kiadók: 6,5 milliárd forintos összforgalomról, szemben a 2014-es 5,6 milliárddal. Ebből valószínűleg jelentős szeletet az új helyesírási szótár számlájára írhatunk, de Kocsis András Sándor szerint ez egyedül nem lett volna elegendő ekkora növekedéshez. Az MKKE képviselői azt sem tartják lehetetlennek, hogy a könyvkiadók adatszolgáltatásával volt a probléma, és ez a lehetőség a tankönyvek esetében is fennáll.
Az évek óta bővülő piacú gyermek- és ifjúsági könyvek tavaly is a magyar könyvkiadás egyik húzóágazatának bizonyultak. A szabad forgalmú könyvpiac 28,59 százalékát birtokolja a gyerekkönyvkiadás, és 13,1 milliárdos forgalmat bonyolított le tavaly: 23,98 százalékkal többet, mint az előző évben.
A könyvpiaci felmérést a kiadók bevallása alapján az MKKE készíti. Vannak könyvkiadók, amelyek egyáltalán nem szolgáltatnak adatokat, ilyenek például az úgynevezett félárú könyvek kiadói. Ezek többnyire közepes vagy gyenge minőségű, nagy példányszámú, olcsó kiadványokkal vannak jelen a piacon. Részesedésük az MKKE becslése alapján mindössze 800 millió forint volt, ami a töredéke a teljes, 45,8 milliárd forintos könyvforgalomnak. Tavalyelőtt 44,4 milliárdos volt ugyanez a forgalom, így 3,24 százalékos növekedést könyvelhetett el múlt évben a könyvpiac. Ha viszont a könyvkiadók által bevallott tankönyvforgalmat is hozzászámítjuk, akkor az 52 milliárdot is meghaladná a piaci könyvforgalom Magyarországon.
Évi egymilliárd forintos forgalmat mindössze tizenhárom könyvkiadónak sikerült elérnie. Az összes Magyarországon eladott könyv felét ezen kiadóknak a kínálatából vásárolták. 39 kiadó állította elő a teljes könyvpiac 80,81 százalékát. Az MKKE felmérésében összesen 163 cég vett részt.
