Vitézy szerint a tér lerobbantsága miatt számít most szégyenfoltnak, közlekedési csomópontként kompaktnak mondható, hiszen az átszállási lehetőségek egymáshoz közel találhatók. Ugyanakkor kétségkívül sokat kell lépcsőzni, különösen a várbuszok esetében. A korábban felmerült tervek szerinte nem számoltak a közlekedési szempontokkal, valamint irreális elképzelések is napvilágot láttak a zöldterület növelésére. Ez utóbbi szempont azonban érvényesülni fog a végleges tervben a Széna tér bezöldülésével. Vitézy hangsúlyozta: a tervezés során a tömegközlekedés-használat növekedésével számolnak.
Végezetül Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál stratégiai igazgatója szólt arról röviden, miért éppen ezen a helyszínen láthatja a közönség a beérkezett terveket. A Design Terminál stratégiájának meghatározó eleme a városi térben rejlő lehetőségek megmutatása, az ilyen irányú fejlesztések ösztökélése. Szerinte ugyanis a kreatív iparban folyó verseny egyre inkább a városok között dől el, aminek az a tétje, hogy ki tud élhetőbb és vonzóbb, más szóval „okos” teret teremteni. A szakmai párbeszédet elősegítendő a következő két hétben a Dizájn Terminál számos, a Széll Kálmán tér megújításához kötődő rendezvénynek ad majd otthont.
Több, mint egy tér
A történelmi fogalmak szerint a Moszkva tér Buda „Országút” elnevezésű részéhez tartozott. Nem véletlen a tér első neve, a „Gödör” sem, mivel egykor ott egy homokbánya működött – meséli Katona Csaba történész.
A bánya helyén később tó keletkezett, ami telente jégpályaként igazi hangulatot varázsolt a 20. század eleji Budára. Ebben az időszakban kezdett találkozóhellyé válni a terület, amelyet 1929-ben kereszteltek el Széll Kálmán térre. A közlekedési csomópont 1938 és 1941 között épült ki.
A Moszkva tér híres gomba formájú épületét 1972-ben, a metró budai szakaszának megnyitásakor lebontották, de a név mégis fennmaradt. Évtizedek óta ugyanis egy presszó elnevezésében tovább él a gomba, mindez Katona Csaba történész szerint a városi folklór tipikus jellemzője. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársát nem csupán mint szakértőt kérdeztük meg a témában. A történész a tér közelében nőtt fel, így hitelesen mesélhetett az egykori Moszkva téri hangulatról. Videónk azonban nem csak a nosztalgiáról szól. A sajtótájékoztató kapcsán ugyanis felkerestük a nyertes pályázatot készítő építészeket és belelestünk a terveikbe:
