Egyébként azért vannak pillanatok a filmben, amik tényleg ijesztőek. Például amikor azzal szembesülünk, hogy valaki 2014-ben komolyan képes beleírni azt egy forgatókönyvbe, hogy a gonosz erő a Doors szövegein keresztül üzen. Ami egyébként a démon részéről már csak azért is teljesítmény, mert a történet szerint egy balul sikerült katonai akció során egyenesen Irakból szabadul ki és jut át az Államokba.
Komolyan megdöbbentő, hogy az angolszász kultúrkörben nagyjából Sherlock Holmes óta tartja magát a klisé, hogy a rossz kívülről, a távolinak vélt egzotikus világokból tör be a fehér ember rendezett társadalmába.
Szóval a film akár még érdekes is lehetne a „gyarmati múlt keltette lelkiismeret-furdalás napjaink filmművészetében” téma felől megközelítve, de az ember nem véletlenül megy moziba társadalomelméleti szemináriumok látogatása helyett. Úgyhogy így nagyjából eléggé le is szűkül a kör, kiknek ajánlható a film: nagyjából senkinek.
(Távozz tőlem, Sátán! Színes, feliratos, amerikai thriller, 118 perc, 2014. Rendező: Scott Derrickson. Forgalmazó: InterCom)
