Magyar szuperhős érkezik a mozikba

Ősszel jöhet a magyar film ünnepe. Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója értékelte az elmúlt három évét.

– Hány nézőtől számít sikeresnek egy film a Filmalap szerint? Andrew G. Vajna kormánybiztos korábban úgy fogalmazott, 500 ezer néző jelenti a sikert, én a mai piaci viszonyok közepette 100 ezer néző felett már sikerről beszélnék magyar film esetében.
– Ezért is neveztem sikernek a Coming outot és a Megdönteni Hajnal Tímeát című alkotást. Reméljük, hogy lesz még ennél is nagyobb nézőszám a közeljövőben. Látni kell viszont, hogy a közelmúlt nagy magyar filmsikereiben jelentős szponzorációs pénzek és médiatámogatás is megjelent, ami a gazdasági válsággal nagyon megcsappant. A helyzet mostanában kezd ismét javulni, amelynek ősszel talán már láthatjuk az első eredményeit. Érdekes tapasztalat volt beszélnem a Holland Filmalap vezetőjével, ahol az ország mérete, lakossága, filmmennyisége megegyezik a magyaréval, viszont egy-egy helyi filmet átlagosan 300 ezer néző tekint meg a mozikban. Elmondása szerint náluk is hasonló volt a helyzet korábban, aztán szerveztek egy kampányt a holland mozi érdekében, és szinte csettintésre változott meg a moziba járók nemzeti filmhez fűződő viszonya. Természetesen a jegyár is befolyásoló tényező. Valami hasonlóval próbálkozunk mi is ősszel, és elindítjuk a „Gyere, ülj mellém! Nézzünk magyar filmeket!” című kampányt. Antal Nimród rendezte ezeket az egyenként 20 másodperces társadalmi célú reklámokat, amelyekben a magyar színészek és színésznők legjava vonul fel minden generációból. Reméljük, hogy ez a kampány is segít abban, hogy ősszel jelentősebb sikert érjen el az Argó 2, a Mancs, vagy a Swing.

– Mennyi lehet az optimális éves magyar filmszám a mozikban?
– A most kialakuló évi 13-15 film lehet az irányadó. Havonta egy mozibemutató véleményem szerint egészséges szám, esetleg kettő, de akkor már a két alkotásnak nagyon különböző közönséget kell megcéloznia, hogy ne oltsa ki a kampányuk egymást.

– Mekkora lehet a megítélt támogatás maximuma egy film esetében? Az elmúlt hetekben többen is szenzációként igyekeztek tálalni, hogy Goda Krisztina Veszettek című mozija az átlagnál jelentősebb, mintegy 600 milliós támogatást kapott. Pálfi György Toldijával kapcsolatban pedig az a pletyka, hogy a megítélt 900 milliós támogatás túl nagy kockázat, ezért már egy amerikai rendezőasszisztens bevonása is szóba került.
– A Filmalapnál nincs konkrét összeghatár: egy film számunkra annyiba kerül, hogy abból egy nézhető, érdekes, szórakoztató alkotás készüljön, amelynél elfelejti a néző, hogy moziban ül, annyira belefeledkezik az élménybe. A Veszettek az egyik legfontosabb témáról beszél napjainkban, a szélsőségekre hívja fel a figyelmet. Nem utolsósorban pedig Goda Krisztina filmjének volt az egyik legjobb forgatókönyve, amit eddig beadtak a Filmalaphoz. A Toldiról mostanában igen sok szó esik. A Toldi esetében a produkció egy első költségvetést adott be hozzánk, ez 900 millió forint volt. Ezt a becslést egy valós felmérés követi – amely bevett szokás nemcsak Magyarországon, de a nyugati filmgyártásokban is –, amely meghatározza, hogy jól volt-e beállítva az eredeti büdzsé. A Toldi tehát az előkészítésnél tart, ehhez a munkához 50 millió forintot kaphatott meg a már megítélt támogatásból. Most azt nézzük meg újra, hogy elegendő lenne-e rá a megítélt támogatás. Úgy tűnik, hogy 900 milliónál többe kerülhet majd a film. Tudom, hogy a rendező már legszívesebben forgatna, de kétmilliárd forintot senkinek nem tolnak oda ezüsttálcán. Egy ilyen, akciókban bővelkedő filmet, mint a Toldi, hosszú, körültekintő előkészítési folyamat előz meg. Az akciójelenetek, a lovagi tornák forgatása rendkívül veszélyes, azokhoz kaszkadőrkoreográfiára van szükség. Egy film nem kenyér, amihez liszt, só, víz, kovász kell, és a kelesztés után kisül, majd rögtön fogyasztható. Egy ilyen történelmi akciófilmnek, amelynek a történetét mindenki ismeri Magyarországon, nem lehet add uram isten, de rögtön módon nekivágni. A Toldi nekünk sokkal fontosabb.

– Évente hány kiemelt költségvetésű filmet finanszírozna a Filmalap?
– Akár kettő-hármat is, ha olyan a beadott filmterv és a forgatókönyv. Mi csak egyet kérünk: írjanak jó történeteket a filmesek. Ha az mondjuk Attila korában, vagy más történelmi időszakban játszódik, jelentős díszlettel, statisztériával, miért ne kerülhetne többe, mint egy átlagos film? És ezeknél a filmeknél már más lehet a nézők érdeklődése is. Például a Toldinál azt várjuk, hogy mindenki nézze meg, aki olvasta, és kíváncsi a filmre. Toldi Miklós a magyar szuperhős. Aki egy évben csak egyszer megy moziba, az ezt válassza. Ez a film legyen a következő Egri csillagok.

– Említette, hogy az egyik legjobb beadott forgatókönyv a Veszettek volt. Mely történetekért lelkesedik még a Filmalap ítélő bizottsága?
– Ahogy említettem, a Toldi is nagyon ígéretes. Emellett nagy reményeket fűzünk Herendi Gábor Kincsem filmjéhez. Nagyon jó Gigor Attila Kút című filmterve is, ami nagyon magyar sztori. Csakúgy, mint Szabó István készülő filmje Bethlen Istvánról, ami a történelem egyik kulcspillanatát örökíti meg. És a Bethlen-mozi a történelmi film olyan hagyományait idézheti meg, mint mondjuk az Egy magyar nábob vagy folytatása, a Kárpáthy Zoltán.

– A Filmalap állítólag maga is kacérkodik a gondolattal, hogy filmet gyártson, a kormánybiztos úr pedig azt is nyilatkozta a közelmúltban, hogy egy zenés alkotás lehet az első Filmalap gyártotta film, amely Papa Pia munkacímen fut.
– Semmiféle kacérkodás nincs. Ez a lehetőség eddig is benne volt a Filmalap alapító okiratában. Egyelőre arról van szó, hogy a cég megfilmesítési jogokat vásárol. Le akarunk csapni a jó történetekre, akár könyv alakban jelennek meg, akár egy asztalfiókból bújnak elő. Van például egy Papa Pia munkacímen futó filmterv, igen, ennek a megfilmesítési jogát is megvásároltuk. Zenés vígjáték lehet majd a forgatókönyvből. Hogy hogyan, azon még gondolkodunk.

– Élt-e már az utolsó vágás jogával a Filmalap?
– Az utolsó vágás joga egyfajta misztérium azoknak, akik még nem tapasztalták meg, hogy milyen ez valójában. Mi minden filmmel kapcsolatban elmondjuk a véleményünket, javaslunk változtatásokat, s azokból azt fogad meg a rendező, amit jónak lát. Kényszeríteni senkit nem fogunk a változtatásra. És általában hallgatnak ránk.

– Akkor csak pletyka, miszerint a Megdönteni Hajnal Tímeát erős filmalapos beavatkozással érte el végső mozis formáját?
– Egy gyakorlott és külföldön is elismert vágó, aki mellékesen magyar, Gárdos Éva, a produkció és a rendező teljes egyetértésével eljött Magyarországra, és dolgozott azon, hogy a film jobb legyen. A vágást követően néhány további dramaturgiai változtatás is történt a filmen, ilyen például a főszereplő Hajnal Tímea középpontba helyezése. Azt egy pillanatig sem állítom, hogy a Megdönteni Hajnal Tímeát az elmúlt ötven év legjobb magyar filmje, de sikeres, és szórakoztató vígjáték lett.