A többi emelet is túlnyomórészt ugyanúgy néz ki, mint a szovjetek 1991-es kivonulása után. Ezeken október 31-ig megtekinthető ideiglenes kiállítások nyíltak, amelyek a „sarokház” történetével, Riga és Lettország lakóinak életével és sorsával, az emberek és a változó hatalomgyakorlók közötti viszonnyal foglalkoznak.
A kurátor, Gints Grube szerint az épület megnyitása Lettországnak „történelmi esemény”. Megszünteti az egykori KGB-főhadiszállás „anonimitását”, és utólagos funkciót kölcsönöz neki. Grube a történelmi múlt gondos feldolgozásával az emlékezés kultúráját szeretné megteremteni a balti országban. – Szembesülnünk kell személy szerint ezzel a történelemmel – véli Grube, aki a jövendő nemzedékekre is gondol.
Hogy mi lesz a műemléki védettség alatt álló épülettel a kulturális főváros ünnepi éve után, egyelőre nem világos. – A sarokházat hamarabb megnyithattuk, mint a KGB-aktákat – jegyezte meg Grube. A Lettországban maradt kartotékok a mai napig le vannak pecsételve.
A kurátor reményei szerint a sarokház megnyitása politikai vitát gerjeszt arról, hogy végre az emberek is betekinthessenek a KGB titkos irataiba.




