Világsiker és antiszemitavád: mozikban az Ida

Minden idők egyik legnagyobb nézettségű lengyel filmje, az Ida természetesen nem antiszemita.

A kezdeti, főként anyagi nehézségek után 2013-ban elkészült filmet a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be először tavaly szeptemberben. Lengyelországban egy hónappal később, októberben került a mozikba. Kivételesen elismerő kritikákat kapott mind a lengyel, mind a külföldi médiában, ami kezdetben sokakat meglepett.

„Ritkán találkozunk ennyire összeszedettséget sugárzó, szublimált, művészi forma tekintetében következetes, a legapróbb részletekig kidolgozott filmmel. Pawel Pawlikowski Idájában minden filmkockának lelke van, az egész történet átjárja a testet és az értelmet” – írja recenziójában Dagmara Romanowska, aki írását ezzel a személyes vallomással zárja: „Az Ida az egyik legszebb film, amit valaha láttam. Nem könnyű elszakadni tőle...”

A Polityka hetilapban Janusz Wróblewski az igazi költészethez hasonlítja az alkotást, amely megsejtet valamit az emberrel a lét másik dimenziójából. „Pawlikowski pesszimizmussal és egzisztenciális nyugtalansággal átitatott filmje minden szempontból kivételes alkotás. – olvassuk írásában. – Izgalmas és remekül átgondolt történet, amely lerombolja a nemzeti-vallási öntudat sztereotípiáit. Pawlikowski olyan kérdéseket vet fel, amelyek óriási érzelmeket keltenek.”„A visszafogott, fekete-fehér dráma a hatvanas évekbe ültetett történettel az élő és az eltemetett történelmi emlékezet mélyeibe kalauzolja a nézőket. Felidézi a megszállás alatt a lengyelek által elkövetett zsidóellenes bűnöket, és a zsidó származású kommunista ügyészt, aki a sztálinizmus idején halálra ítélte a lengyel földalatti ellenállás vezetőit.

Nem kiáltás, csak diszkrét csodálkozás és filozófiai távolságtartás uralja ezt a különös utazást. (...) A film többet mond el hallgatással, csenddel, a nagyszerű felvételekkel és a zenével, mint szavakkal, amelyeket takarékosan használ. Az Ida mindössze 80 percig tart, de többről szól, mint gondolnánk. Kifejezetten mégsem mond ki semmit, és talán épp ez a legszebb ebben a filmben”.

Elismeréssel szólnak a kritikák a rendező mellett a nagyszerűen kidolgozott felvételek operatőreiről és nem utolsó sorban a szereplőkről is. A film egyik érdekessége, hogy a címszerepet az ismert színésznő, Agata Kulesza (Wanda) partnereként az amatőr, korábban semmilyen színészi tapasztalattal nem rendelkező Agata Trzebuchowska (Ida) alakítja, akit egy kávéházban látott meg és ajánlott a rendezőnek egy szakmabeli ismerőse.

A számos méltatás mellett a lengyel médiában nem hiányoznak a negatív kritikák sem. A fő gyújtópont, amely megosztja a kritikusokat, érthető módon, az érzékeny lengyel–zsidó viszony érintése. Vannak, akik úgy vélik, kár feszegetni az ilyen kényes témákat. Mások szerint a rendező túl sablonosan mutatja be a problémát, sőt maga is elmélyíti a kialakult sztereotípiákat.

Éles bírálatok is elhangzanak egy-egy nyilatkozatban. „Az Ida egyszerű elvet követ a főszereplők ábrázolásában – mit gondolnak szívesen a lengyelek a zsidó nőről, aki a háború után a kommunizmust építi? Hogy kurva és alkoholista” – idézi Helena Datner, a Lengyelországi Zsidó Történelmi Intézet munkatársának felháborodását Zofia Rojek „Antiszemita sztereotípiákkal teli film az Ida?” című kritikájában.

A negatív visszhangok és a film körüli viták sem teszik azonban kétségessé: az Ida rendkívüli érdeklődést keltő alkotás, amely nemcsak a kritikusok elismerését vívta ki, de várakozáson felüli kasszasiker lett szinte minden kampány nélkül. A mai zajos, különleges effektusokat használó filmek világában a maga egyszerűségével, visszafogottságával is képes megszólítani a nézőket. Hatalmas sikerrel vetítik hónapok óta az Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában, eddig több mint negyven országban mutatták be.

Felmérések szerint máris az elsők között szerepel minden idők legnagyobb nézettségű lengyel filmjeinek listáján. Az Ida világsikerét tovább növeli, hogy lengyel történelmi közegben forgatott filmként nyerte el a nézők százezreinek érdeklődését és tetszését.

A film iránti érdeklődést tovább növelheti, hogy Lengyelország idén az Idát nevezte a 2015-ös Oscar-díjra. Emellett az Európai Parlament Lux-díjáért verseng szlovén Osztályellenség (Razredni sovraznik) és a francia Csajkor (Bande de filles) című filmekkel.