A prefektus Ráduly Istvánt, Uzon község polgármesterét jelentette fel a közigazgatási bíróságon, amiért a községházára kitűzték a székely zászlót. A keresetben Munteanu „úgynevezett székely föld”-ről ír, amely szerinte nem alkotmányos entitás, tehát zászlajának kitűzése ugyanúgy illegális, mint egy futballcsapat vagy egy autógyár lobogójának használata. „A prefektus fizetésének nagy részét a székelyek által befizetett adóból kapja, ezért jogosan várják el tőle, hogy tisztelje a székely népet és annak szimbólumait” – mondta Antal Árpád.
Véleménykülönbség a Székely Mikó Kollégium ügyében is
A polgármester a Székely Mikó Kollégium kapcsán is felemelte a szavát. A sepsiszentgyörgyi református kollégium visszaállamosításának szándéka kapcsán úgy fogalmazott: „a bírósági döntés nemcsak a Székely Mikó Kollégiumról szól, azt is jelenti, hogy bárkit meg lehet hurcolni, bárkinek a vagyonát el lehet venni csak azért, mert magyar”.
Codrin Munteanu egy júliusi sajtótájékoztatón megalapozatlannak és feszültségkeltőnek nevezte a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról szóló híreket. Akkor úgy fogalmazott, alaptalanul kelt társadalmi feszültségeket a kollégium ügye.
A székely autonómiatörekvések
Az SZNT elnöke szerint Székelyföldet jelenleg kifosztja a román állam. Úgy látja, ha megkapnák az autonómiát, nagy fejlődés kezdődhetne Székelyföldön. Izsák Balázs Székelyföld önálló külpolitikai útra lépésének nevezte a szeptember közepén éppen Katalónia fővárosában, Barcelonában tett látogatását. A tanács tagjai a katalán kormány külkapcsolatokért felelős politikusaival egyeztettek, és az együttműködés új formájáról állapodtak meg. Eközben a román parlament 2005 után másodszor is érdemi vita nélkül utasította el a Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot. A történtek kapcsán az MNO azt boncolgatta, megfelel-e Székelyföld a területi autonómia támasztotta kritériumoknak.
Választásra készülve
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Állandó Tanácsa csütörtökön elfogadta a párt képviselő- és szenátorjelöltjeinek listáját – tájékoztatta a sajtót Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. Csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke elmondta, a 452 képviselői és szenátori választókerület közül 407-ben megszavazták a jelölt személyét, bizonyos – többnyire Erdélyen kívüli – kerületekben ezután véglegesítik a jelöltállítást. Kelemen hozzátette, az RMDSZ jelöltállítási folyamata október 20-án zárul, és október 26-áig valamennyi jelölési dossziét iktatják az illetékes választási bizottságoknál. Mint ismert, Romániában decemberben tartanak parlamenti választást.
Kelemen Hunor nagy lehetőségnek és kihívásnak tekintette, hogy az Európai Néppárt október 16. és 18. között Bukarestben tartja kongresszusát. Elmondta, a Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ által közösen szervezett kongresszuson húsz év óta először módosítja programját és alapszabályát a néppárt.
Kisebbségi jogok
Az utóbbi időben több konfliktusos helyzet is kialakult Románia és hazánk között, mint például a Nyirő-ügy vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügye.
Kelemen azt is megemlítette, hogy a magyar párt javaslatára várhatóan egy kisebbségi jogokra vonatkozó passzus is bekerül a programba. Hozzátette, az RMDSZ kétoldalú megbeszéléseket is kezdeményezett a román fővárosba érkező néppárti vezetőkkel. Nem biztos, hogy a mindössze három órára Bukarestbe látogató Angela Merkel német kancellárral sikerül kétoldalú megbeszélést tető alá hozni, de tárgyalnak a holland, az osztrák, a lengyel és a spanyol testvérpárt vezetőivel.
Az RMDSZ elnöke szerint a kétoldalú találkozók is jelzik, hogy a szövetség az utóbbi két évben erősítette külpolitikai aktivitását. A kongresszus valamennyi küldöttje és meghívottja egy kis angol nyelvű füzetet is kap a mappájában, amely a romániai magyarsággal és az RMDSZ-szel kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazza. Kelemen Hunor arról is beszámolt, hogy az RMDSZ küldöttei támogatják Wilfried Martens néppárti elnök és Antonio López-Istúriz főtitkár újraválasztását.
