Románia egyik legnagyobb példányszámú, mérvadó országos napilapja – amely Traian Basescu államfőhöz és az ellenzéki jobboldali szövetséghez áll közel – írást közölt Cristian Campeanu újságíró tollából Ne űzzetek csúfot Erdélyből és a Nagy Egyesülésből! címmel. A publicista szerint annak ellenére, hogy a román politikusok mostohán bántak Erdéllyel, és csak jövedelemforrásként tekintettek rá, elmulasztva a fejlesztését, Erdély gyorsabban integrálódik az Európai Unióba, mint Románia többi része.
Tíz éve
Megerősítette és tartalommal töltötte meg a román–magyar kétoldalú kapcsolatokat a Románia és Magyarország által 2002-ben aláírt stratégiai partnerségi szerződés – olvasható a román külügyminisztérium csütörtöki közleményében. A tárca közleményt adott ki abból az alkalomból, hogy tíz évvel ezelőtt kötötte meg a két ország a stratégiai partnerségről szóló szerződést.
Ezzel párhuzamosan a román belügyminiszter minden követ megmozgat az autonómiaplakátok eltávolításáért.
Román kormányhivatalokban terjesztik Dinu C. Giurescu akadémikusnak, a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) képviselőjelöltjének a felhívását, amelyben azzal próbálja mozgósítani a választókat, hogy a magas román részvétel kiszorítaná a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget a parlamentből.
A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma azt tanácsolta a bukaresti döntéshozóknak, hogy a szlovák modell szerint szorítsák vissza a székelyföldi „szélsőséges és sovén magyar megnyilvánulásokat”.
A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma azt tanácsolta a bukaresti döntéshozóknak, hogy a szlovák modell szerint szorítsák vissza a székelyföldi „szélsőséges és sovén magyar megnyilvánulásokat”.
Barna Gergő és Kiss Tamás erdélyi társadalomkutatók szerint kevés a valószínűsége annak, hogy Romániában a szlovákiai Híd-Mosthoz hasonló román–magyar vegyes párt jöjjön létre.
A szerző szerint nyilvánvaló különbségek vannak Erdély és a Kárpátokon túli Órománia között, hiszen az erdélyi városok tisztábbak, az emberek kedvesebbek és udvariasabbak, s az életkörülményeik is jobbak. Szerinte ennek fő oka, hogy Erdély ma még mindig többet termel, mint Órománia, a román bruttó össztermékhez így nagyobb mértékben járul hozzá, hiszen a külföldi beruházók is szívesebben mennek Erdélybe, mint a Kárpátokon túli megyékbe. A külföldi turisták is inkább Erdélyt és a Partiumot keresik fel – teszi hozzá –, amelynek fő hajtóerejét Temesvár, Kolozsvár, Brassó és Szeben képezi.
Nem a mellüket kellene verni
A szerző szerint az igazi hazafias tett az autópályák megépítése és Romániának az európai energiahálózatokhoz való csatlakoztatása kellene hogy legyen, és nem a magyarok és Magyarország ellen habzó szájjal indított támadások. Románia szerinte harmonikus és átgondolt fejlesztési stratégiájának kidolgozása nélkül eljöhet az az idő, amikor nem a magyarok, hanem az erdélyi románok jutnak arra a következtetésre, hogy Órománia teher Erdély számára, és ez utóbbi nyolcmillió lakossal működőképes európai állammá válhat – olvasható a Romania Liberában.
