Ezrek tüntetnek Erdélyben az autonómiáért

A tüntetésen felszólaló Tőkés László szerint az autonómia kérdésének nem megosztania, hanem éppen összekapcsolnia kellene az erdélyi–partiumi magyarságot.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Sepsiszentgyörgy központjában tartott autonómiatüntetésen mondott beszédet szombaton több ezer tüntető előtt. Elmondta, azok vádolják őt megosztással, akik letértek az autonómia útjáról. Méltányolta ugyanakkor, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői is jelen vannak az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által meghirdetett tüntetésen.

A volt püspök kijelentette, az erdélyi–partiumi magyarság megelégelte, hogy választottai elmennek Bukarestbe, majd hazajönnek, és elmagyarázzák, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. Hozzátette, egy haláleset és egyes politikusok „felbuktatása” után jelenleg kevesebb magyar ül a bukaresti parlamentben, mint ahányan 2008-ban mandátumot szereztek. „Ki vette észre, hogy néggyel kevesebben vagyunk Bukarestben?” – tette fel a kérdést. Azt a következtetést vonta le: „a mennyiség semmire sem garancia, minőségi képviseletre van szükség”.

Aprópénzre váltották az autonómia ügyét

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke szerint az erdélyi magyarság parlamenti képviseletének a monopóliumát „féltve őrző” RMDSZ aprópénzre váltotta az autonómia ügyét. Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetője a szombati sepsiszentgyörgyi autonómiatüntetésen annak a véleményének adott hangot, hogy bár az erdélyi–partiumi magyarság parlamenti képviselői húsz évvel ezelőtt felesküdtek az autonómiára, „a jövőt adták el a jelen – szavazatra váltható – eredménymorzsáiért”.

A pártelnök emlékeztetett: a székely önkormányzás hagyományát sem a török, sem a Habsburg, sem a kommunizmus, sem a román nemzetállam nem tudta teljesen kiölni. Az elnök a Székelyföld belső önrendelkezésének határozott képviseletére buzdított. Hozzátette: elég volt a tétlen csodavárásból.

Közös nyilatkozat

Háromszoros igennel közös nyilatkozatot fogadtak el a sepsiszentgyörgyi autonómiatüntetés résztvevői, nyomatékosítva, hogy az autonómiát tartják az egyedüli megoldásnak Székelyföld gondjaira. A Sepsiszentgyörgyi nyilatkozat címmel felolvasott dokumentumban leszögezték: a központosított bukaresti hatalom eddig több problémát okozott, mint ahányat megoldott. „Nincs további 22 évünk várni arra, hogy Bukarestben rendeződjenek közös dolgaink”– áll a dokumentumban. Leszögezték: azt akarják, hogy saját dolgaikban maguk dönthessenek, és az autonómia követeléséből nem engednek. „Küzdelmünket békés, demokratikus eszközökkel mindaddig folytatjuk, míg célunkat el nem érjük.”

A szöveg arra szólítja fel az erdélyi–partiumi magyar politikai pártokat, hogy dolgozzanak ki közös cselekvési tervet az autonómia elérése érdekében, és attól ne térjenek el. Partneri együttműködést ajánlottak ugyanakkor az Erdély méltóságát visszakérő románságnak.

Az RMDSZ nem szólalt fel az autonómiastatútum mellett

A tüntetésen Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke emlékeztetett arra, hogy októberben a román szenátus anélkül utasította el a Székelyföld autonómiastatútumának a törvénytervezetét, hogy az RMDSZ szenátorai felszólaltak volna a tervezet mellett, és a szövetség vezető politikusai részt sem vettek az ülésen. Hozzátette, téved, aki azt gondolja, hogy ezzel a témát lezárták. „A küzdelem csak most kezdődik!” – jelentette ki Izsák Balázs.

Az SZNT-elnök felszólítására a tömeg háromszoros igen kiáltással szavazta meg, hogy a decemberi választások után megalakuló új parlamentbe is beterjesszék a székelyföldi autonómiastatútum tervezetét, és azt is, hogy a székelyföldi önkormányzatok ismét határozatban tegyenek hitet az autonómia mellett.

Zászlófelvonás nélkül

A tüntetés résztvevőit a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni két hónapos tüntetésével ismertté vált Sánta Imre lelkész, az EMNP sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje arról tájékoztatta: a román hatóságok nem engedélyezték, hogy zászlórúdra felvonják a székely zászlót. A több négyzetméteres lobogót a tilalom miatt a tüntetés egész ideje alatt fiatalok tartották kézben a szónokok emelvénye előtt.

A románokat is érdekli az autonómia

Egyre több erdélyi románt is foglalkoztathat Erdély autonómiájának a kérdése, miután nagyon sok erdélyi úgy érzi, hogy az eddigi román kormányok szándékosan nem korszerűsítették régiójukat, vagy ezek a tervek megbuktak a politikai vezetők korruptságán és hozzá nem értésén – írta csütörtökön a Romanialibera.ro című portál.