Sabina Fati publicista szerint ma már nemcsak „Tőkés László emberei” beszélnek Románia föderalizálásáról, hanem egyre több erdélyi román is érdeklődést mutat a téma iránt. A virtuális térben, az internetes fórumokon Erdély autonómiája vagy föderalizálása már régóta nem jelent tabutémát. Sőt, Erdélyben Pászkány Árpád üzletember, valamint Ioan Rus és Vasile Dancu szociáldemokrata politikusok megalapították az első regionális televíziót, a Transilvania Newst, amely rendszeresen ápolja és népszerűsíti az erdélyi hazafiság érzését, a régióban élők „felsőbbrendűségét”, az osztrák behatásokat, valamint azokat a beruházásokat, amelyek Erdélyben történtek a Romániával való egyesülés előtt.
A szerző szerint az autonóm vagy föderális Erdély célkitűzésként való megfogalmazása felé az első lépést jelenti annak tudatosítása, hogy az erdélyiek több pénzt fizetnek be az államkasszába, mint a többi romániai történelmi régió, ennek ellenére a bukaresti kormány túl kevés pénzt forgat vissza „a nyugati régiók fejlesztésére”. A szerző szerint szükségessé vált egy alapos társadalmi vita lefolytatása, amelyben félre kell tenni az indokolatlan félelmeket és a nacionalizmust. Ugyanakkor a szerző veszélyesnek tartja, hogy „Tőkés László pártja” – vagyis az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – hozta előtérbe ezt a témát a romániai választási kampány idején, mert ez a román szélsőségeseket erősítheti olyan körülmények között, amikor a rendszerellenességet zászlajukra tűző politikai vezetők az egyedüliek, akiknek a népszerűsége emelkedőben van.
A szerző szerint sok erdélyi román és magyar fog egyre komolyabban elgondolkodni az önigazgatású erdélyi tartomány létrehozásán, hiszen növekedőben van az elégedetlenség a központi hatóságok korruptságával, a pártok elmúlt húsz évben kifejtett tevékenységével szemben, valamint azzal, hogy a bukaresti kormány 2004 óta képtelen volt megépíteni az észak-erdélyi autópályát.
A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma azt tanácsolta Románia kormányának és parlamentjének, hogy a szlovák modell szerint szorítsák vissza a székelyföldi „szélsőséges és sovén magyar megnyilvánulásokat”.
A székelyek autonómiára való törekvésének iránya mit sem változott az elmúlt majd 150 évben. A témával kapcsolatban az MNO Izsák Balázst és Szatmáry Kristófot, a nemzetgazdasági tárca államtitkárát kérdezte. Izsák lapunknak azt mondta: a székely székeknek jól kivehető kulturális és nyelvi határaik vannak, így a cél nem is lehet más, mint az autonóm régió státuszának elérése. Szatmáry Kristóf szerint ha a katalánokhoz hasonlóan a székelyek is tízezrével vonulnának utcára az autonómiát követelve, hatékonyabban tudnák képviselni érdekeiket.
Olvassa el cikkünket a székelyek autonómiatörekvéseiről!
