A székelyföldi románok fóruma az Agerpres hírügynökségnek eljuttatott közleményében úgy ítélte meg, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által szervezett csütörtök délutáni székely zászlós tüntetés „túllépte egy normális választási gyűlés kereteit, és románellenes, szélsőséges, sovén és idegengyűlölő megmozdulássá alakult”.
A tiltakozás oka
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere hétfőn hirdette meg a felvonulást a prefektusi hivatal előtt tartott sajtótájékoztatón. Codrin Munteanu prefektus május óta támadja a magyar szimbólumokat, kisbetűvel írta a Székelyföld szót, és egy futballcsapat zászlajához hasonlította a székely lobogót.
Továbbá a prefektus a bíróságon megtámadta a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház és a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum névadását, Kovászna megye és Kovászna város zászlaját, és megannyi településen kifogásolta a községháza feliratot. „Az ütötte ki a biztosítékot, hogy Uzon községben megtámadta a székely zászló kitűzését is” – mondta Tamás Sándor.
A prefektus leváltását kérték
Időről időre történnek magyarok elleni atrocitások a környező országokban, legutóbb október elején, mikor négy férfi megfenyegette Asztalos Csabát, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökét Bukarest belvárosában. „Trágár módon tudtomra adták, hogy magyarként hagyjam el az országot” – fogalmazott.
Augusztus elején Nagyváradon két romániai magyar fiatalt bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek. Nagyváradon „hazaküldtek” Magyarországra egy helyi nyugdíjast, mert az egyik ottani patikában magyarul kért gyógyszert.
Májusban viperákkal és vasrudakkal vertek meg Szabadkán magyar fiatalokat, később pedig a vajdasági Muzslyán vert meg hat magyar fiatalt egy ötfős szerb csoport.
Májusban nyolc magyar fiatalra támadtak szlovák bőrfejűek Pozsonyban, amiért magyarul beszéltek. Az áldozatok közül néhányan olyan súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy kórházba kellett szállítani őket.
Az utóbbi időben több konfliktusos helyzet is kialakult Románia és hazánk között, mint például a Nyirő-ügy vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügye.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) folyamodványában kijelentette: Codrin Munteanu sértegeti és provokálja a helyi lakosságot, „célja az ország többségi lakóit a székelyek ellen uszítani, nemzeti feszültségeket kelteni a térségben”. Ezért azt kérik a kormánytól, nevezzen ki olyan kormánymegbízottat Kovászna megyébe, aki nem rontja az ország helyzetét a nemzetiségi feszültségek szításával.
Az SZNT elnöke szerint Székelyföldet jelenleg kifosztja a román állam. Izsák Balázs úgy látja, ha megkapnák az autonómiát, nagy fejlődés kezdődhetne Székelyföldön.
A Székely Mikó Kollégium ügyében is véleménykülönbség állt fenn. Codrin Munteanu egy júliusi sajtótájékoztatón megalapozatlannak és feszültségkeltőnek nevezte a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról szóló híreket. Akkor kijelentette, alaptalanul kelt társadalmi feszültségeket a kollégium ügye.
Szlovákiától kérnek segítséget
A román fórum emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ – elsősorban a választási kampányokban – már az 1990-es évektől „rituális módon” nyúlt a románellenesség eszközéhez. Felszólította a decemberi választások után megalakuló román kormányt, hogy „ne engedjen az RMDSZ zsarolásának”, és ne vonja be a szövetséget a kormányzásba. A fórum szerint a románellenes rendezvények tulajdonképpen „a térség etnikai megtisztítását szolgáló nyomásgyakorlás formái”.
„Szlovákia méltó és határozott, európai keretben rendezte a hungarista típusú revizionizmus kérdését, Románia maradt az utolsó állam, amelyben ez szabadon, az állam válaszlépései nélkül megnyilvánulhat” – vélte a székelyföldi románok fóruma. Hozzátette, ha ez folytatódik, a székelyföldi románok Szlovákiától kérnek tanácsot a „revizionista provokációk” elleni védekezéshez.
