Folyamodványában az SZNT megállapítja: Codrin Munteanu sértegeti és provokálja a helyi lakosságot, „célja az ország többségi lakóit a székelyek ellen uszítani, nemzeti feszültségeket kelteni a térségben”. Az SZNT azt kéri a kormánytól, nevezzen ki olyan kormánymegbízottat Kovászna megyébe, aki nem rontja az ország helyzetét a nemzetiségi feszültségek szításával.
A prefektus a székely zászlót is megtámadta
A tanács annak kapcsán fordult a kormányhoz, hogy Munteanu feljelentette Uzon község polgármesterét, mert az elöljáró az önkormányzat épületére kitetette a székely zászlót. A feljelentésben a prefektus egy „nem létező entitás” szimbólumának nevezte a székely zászlót, és azt állította, hogy a „székely zászló kitűzése éppen annyira törvénytelen, mint ha egy futballklub vagy egy autógyár zászlóját tennék ki a községházára”.
Nyilvános bocsánatkérésre szólította fel október 11-ei sajtóértekezletén Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere Codrin Munteanut, amiért kisbetűvel írta a Székelyföld szót, és egy futballcsapat zászlajához hasonlította a székely lobogót.
Az utóbbi időben több konfliktusos helyzet is kialakult Románia és hazánk között, mint például a Nyirő-ügy vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügye.
Az SZNT emlékeztetett arra, hogy a segesvári ügyészség 2010. augusztus 10-én már határozatot hozott a Maros megyei Makfalva község polgármesteri hivatalára kitűzött székely zászló ügyében. Az akkori határozatból kiderül, az ügyészség kikérte a művelődési minisztérium véleményét, amely megállapította: a csillagos-holdas, aranysávos kék zászló egy „történelmi közösség jelképe”, használata nem ütközik törvénybe, ennek megfelelően az eljárást az ügyészség megszüntette.
Véleménykülönbség Munteanuval a Székely Mikó Kollégium ügyében is
Uzon polgármestere a sepsiszentgyörgyi református kollégium visszaállamosításának szándéka kapcsán is felemelte szavát, mint fogalmazott: „a bírósági döntés nemcsak a Székely Mikó Kollégiumról szól, azt is jelenti, hogy bárkit meg lehet hurcolni, bárkinek a vagyonát el lehet venni csak azért, mert magyar”.
Codrin Munteanu egy júliusi sajtótájékoztatón megalapozatlannak és feszültségkeltőnek nevezte a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról szóló híreket. Akkor úgy fogalmazott, alaptalanul kelt társadalmi feszültségeket a kollégium ügye.
A székely autonómiatörekvések
Az SZNT elnöke szerint Székelyföldet jelenleg kifosztja a román állam. Úgy látja, ha megkapnák az autonómiát, nagy fejlődés kezdődhetne Székelyföldön. Izsák Balázs Székelyföld önálló külpolitikai útra lépésének nevezte a szeptember közepén éppen Katalónia fővárosában, Barcelonában tett látogatását. A tanács tagjai a katalán kormány külkapcsolatokért felelős politikusaival egyeztettek, és az együttműködés új formájáról állapodtak meg. Eközben a román parlament 2005 után másodszor is érdemi vita nélkül utasította el a Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot. A történtek kapcsán az MNO azt boncolgatta, megfelel-e Székelyföld a területi autonómia támasztotta kritériumoknak.
