A központi választási iroda (BEC) által közzétett hivatalos adatok megerősítették azt az értesülést, hogy a – sajátos román választási törvény miatt – a kétkamarás parlament létszáma csaknem 120 fővel növekszik. Az ország 452 képviselői és szenátori választókerületéből 588 jelölt szerzett mandátumot a törvényhozásban.
Az USL 273 képviselői és 122 szenátori mandátumot szerzett, ami azt jelenti, hogy a két ház együttes ülésén 67 százalékos többsége van.
Az USL-nek csak a 176 fős szenátusban van kétharmada, a 394 főssé vált képviselőházban nincs. A román alkotmány szerint azonban a sarkalatos törvények esetében a minősített többséghez mindkét házban elegendő a képviselők (vagy szenátorok) összlétszáma felének, plusz egy főnek a szavazata. Kétharmados többség csak az alkotmánymódosításhoz szükséges. Az alkotmánymódosítás tervezetéről a két ház együttes ülésen szavaz, és ha a tervezetet a törvényhozók legalább kétharmada elfogadta, a választópolgárok népszavazáson döntenek róla.
A jobbközép Igaz Románia Szövetség (ARD) színeiben 56 képviselő és 24 szenátor, a populista Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) képviseletében 47 képviselő és 21 szenátor szerzett mandátumot.
Néggyel kevesebb képviselője lesz az RMDSZ-nek
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) 18 képviselője lesz: néggyel kevesebb, mint a most véget érő parlamenti ciklusban. Az RMDSZ szenátusi frakciója változatlanul 9 fős lesz. A magyar szövetség az országos voksok öt százalékát meghaladó szavazataránnyal jutott be a román törvényhozás mindkét házába, de a törvényhozók létszámának növekedése miatt parlamenti súlya 4 és fél százalékra csökkent.
A bukaresti képviselőházba könnyített eljárással bekerült 18 – nem magyar – nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. A szenátusban nincs kisebbségi frakció: ez a magyarázata annak, hogy az USL csak a szenátusban szerzett kétharmadnál nagyobb többséget.
Tárgyalnak az RMDSZ-szel, de nem azért
Victor Ponta kormányfő, az USL társelnöke és miniszterelnök-jelöltje a választások napján bejelentette, hogy bevonná az RMDSZ-t egy alkotmánymódosító parlamenti többség kialakításába. Az RMDSZ-szel való együttműködés tervét az USL egyes liberális politikusai bírálták, rámutatva, hogy sem a kormányalakításnál, sem az alkotmánymódosításnál nem szorulnak a magyar szövetség szavazataira. Kedden azonban a miniszterelnök megerősítette: nem azért javasolta az együttműködést, mert az RMDSZ nélkül nem lenne az USL-nek kétharmada, hanem azt akarta jelezni, hogy az új parlamenti többség nem akarja elnyomni a kisebbségeket, és nem a politikai ellenfeleken való bosszúállásra akarja használni hatalmát, hanem társadalmi megbékélésre törekszik.
Toró T. Tibor aggályosnak tartotta, hogy az RMDSZ már 24 perccel a választások után közös kormányzásról egyeztetett a Szociálliberális Unióval (USL). A pártelnök úgy vélte, ilyen gyorsasággal csakis egy korábban megkötött titkos paktum eredményeként lehetett eljárni. „Minket végig románoztak, és azokkal riogatták a választókat, akikkel ők Bukarestben már korábban megegyeztek” – állapította meg az elnök.
