A fideszes képviselő a hétfőn közölt interjúban emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság határozata is megerősítette: nélkülözhetetlen a külföldön élő választópolgárok feliratkozása a központi névjegyzékbe. Ez levélben vagy ügyfélkapun keresztül történne meg.
A kérelem tartalma
Gulyás Gergely szerint a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétel iránti kérelmének tartalmaznia kell a polgár magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, a polgár születési nevét, születési helyét és idejét is, amennyiben az illető nem rendelkezik személyi azonosítóval.
Január 4-én alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság. Rogán Antal úgy reagált a döntésre: bár lenne felhatalmazásuk az alkotmány módosítására, nem teszik meg, így 2014-ben biztosan nem lesz regisztráció.
A Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Versus című műsorában felhívta a figyelmet arra, hogy egy komplett választójogi reform zajlik ma Magyarországon: elérték, hogy kisebb lesz a parlament, választójogot kapnak a határon túli magyarok, egyfordulós, olcsóbb választási rendszer lép életbe, és új, arányosított választókörzetek jöttek létre.
Az Ab döntését két-három hétig még tanulmányozzák a Fidesz jogászai, így a kormánypárt a gyulai frakcióülésre alakítja ki végleges álláspontját a választási eljárási törvény új normaszövegéről, amelyet a tervek szerint legkésőbb áprilisig a parlament is elfogad, így egy évvel az országgyűlési választás előtt tisztázottak lesznek a szavazás jogi keretei.
A politikus szerint azért szükséges a feliratkozás, mert a külföldön élő magyar állampolgárok esetében az adott állam központi nyilvántartása nem áll a magyar állami szervek rendelkezésére, így például a lakcímváltozások a magyar állam számára követhetetlenek. Emellett – tette hozzá – az adminisztrációs terhet is jelentősen csökkenti a feliratkozás azáltal, hogy a választási szervek biztosak lehetnek abban, hogy a külhoni magyar állampolgár élni kíván szavazati jogával. A politikus megerősítette, hogy a külhoni magyarok levélben szavazhatnak.
Hogyan zajlik a szavazás?
A szavazás lebonyolításáról szólva kifejtette: a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár számára a Nemzeti Választási Iroda megküldi a szavazási levélcsomagot. Ez tartalmazza a levélben szavazás szavazólapját, a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát, a levélben szavazás szavazólapjának borítékját, belföldi postára adás esetére bérmentesített válaszborítékot és a szavazás módjáról szóló tájékoztatást. A szavazási levélcsomagot személyesen is átvehetik majd azok, akik ezt kérik. A válaszborítékot a külhoni magyar állampolgárok a Nemzeti Választási Irodába, bármely külképviseleti választási irodába, vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába is eljuttathatják.
Mikor érvénytelen?
Mint mondta, érvénytelennek minősül a szavazási irat, ha a válaszboríték nincs lezárva, ha a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték, ha a válaszborítékban – ugyanazon választáson – több belső boríték van, illetve ha a belső boríték nincs lezárva. Szintén a szavazat érvénytelenítését vonja maga után, ha a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, nem tartalmazza a választópolgár aláírását, vagy ha a polgár nem szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, illetve a választó már leadott érvényes szavazási iratot.
Szintén érvénytelenítést von maga után, ha a választópolgárnak az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a levélben szavazók névjegyzékében szereplő adataitól – kivéve az időközben történt név-, illetve lakcímváltozást –, illetve ha a szavazási irat elkésett.
Titkosan kezelik az adatokat
Arra a kérdésre, hogy milyen szervezetekkel kíván együttműködni a magyar kormány a szavazás lebonyolításában, a fideszes politikus elmondta: a magyar állami szervek elsősorban a külhoni magyar állampolgárokkal közvetlenül kívánnak együttműködni, és ezt a célt szolgálja a feliratkozás intézménye is. Leszögezte: a magyar állam titkosan kezeli állampolgárai adatait, azokat nem kívánja megosztani egyetlen külföldi állam hatóságaival sem.